A magyar kormány a hétvégén közreadott egy táblázatot a Magyarországon használt Pfizer/BioNTech-, Moderna-, AstraZeneca-, Szputnyik V. és Sinopharm-vakcinák hatékonyságáról. Eszerint 1,4 millió oltás beadása után alig 5714 ember betegedett meg a második oltás felvétele utána, míg 273 haláleset történt. Arányokat nézve ez 0,041 százalékos megbetegedést jelent, míg a halálozási arány csak 0,0195 százalék volt. Az operatív törzs közlése szerint a legkevesebb haláleset a Szputnyik V-hez kötődik, amelyiknél összesen 2 áldozatot követelt a járvány a papíron védett személyeknél. A Sinopharm esetében 78, a Pfizer/BioNTech-nél ezt 175 főt jelent.

Csakhogy a magyar kormány adatközlését azóta sokan kritizálták, köztük az a Karikó Katalin is, aki a Pfizer és a Moderna készítményei által használt mRNS-technológia egyik úttörője. A szakember jelezte, hogy eltérő ideig és eltérő egészségi állapotú betegeket oltottak a különböző típusokkal, így például a Pfizer/BioNTech-oltást kapták a krónikus betegek, a rákosok, a frontvonalban harcoló egészségügyi dolgozók, de az idős otthonok dolgozói is, miközben mondjuk a Sinopharmot jóval kevesebb, de egészségesnek talált ember. Április 20-ig előbbi az 1,4 millió kétdózisos oltás 40 százalékát jelentette, utóbbi pedig csak 25 százalékot.

QP | Quality Placement

MOK: az adatközlés nem alkalmas következtetések levonására

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége üdvözölte az adatok nyilvánosságra hozatalát, azonban ők is szóvá tették, hogy az ilyen formában közzétett adatok nem alkalmasak az egyes vakcinák hatásosság-különbségeinek megállapítására. Ismeretlen a feldolgozási metodika, hiba az első és a második oltás adatainak egyben kezelése, különböző az egyes vakcinákkal oltottak egészségi állapota, az oltások időbeli eloszlása, valamint a feldolgozás nem számol az egyes vakcinákkal oltottak eltérő korátlagával, így az adatok nem alkalmasak mélyebb következtetések levonására - közölte a kamara.

Hiba hátán hiba

A kormányzati adatközlés megtévesztő matematikáját kritizálja Zsiday Viktor befektetési szakember is, aki maga is megjegyzi, hogy nem virológus, de jelzi, hogy a statisztikákhoz nagyon is ért. Előre is bocsátja, hogy a vakcinahatékonyságról közölt adatok, "ez a táblázat ennek megítélésére teljesen alkalmatlan", ami szerinte annak az eredménye, hogy a nyilvánvaló cél az volt, hogy bebizonyítsák, "hogy az ún. keleti vakcinák jobbak, mint a 'nyugatiak', csakhogy ezek az adatok ebben a formában nagyjából semmire sem jók, sem ennek alátámasztására, sem cáfolására!"

Példát is hoz a statisztika gyengeségeire, szerinte nem alkalmas következtetések levonására, ha eltérő használati időre vonatkozóan közölnek adatokat. "Ha egy adott vakcinából 100 000 ember megkapta 1 éve mindkét oltását, és a mai napig megbetegszik 10, egy másik oltás esetén viszont csak egy hete kapták meg mindkét oltást, és megbetegszik 5, akkor állíthatjuk-e azt, hogy az 5 megbetegedést produkáló oltás hatékonyabb?" Jelzi is, hogy időarányosan tekintve, az első típusú oltással 0,2 ember betegedett meg hetente, míg a másodiknál 5, miközben az alapadatok nem ezt sugallják.

Körtét az almával

Majd kitér arra érvelésében - ahogy Karikó Katalin is -, hogy a két oltást lehet hogy teljesen más életkorban, alapbetegséggel rendelkező emberek kapták, ami megint hatalmas különbségeket generálhat. Továbbá a járványügyi helyzet is lehet, hogy teljesen más volt egy hete, mint mondjuk fél éve, ami megint módosítja a számokat.

Felveti azt is, hogy például az AstraZenecánál még izgalmasabb a helyzet, mert ott március elsejétől csak 12 hétre adják a második oltást, tehát az összehasonlításban (úgy tűnik) csak azok vannak benne, akik februárban kapták meg az első oltást. Viszont itt azért romlik a kontextus nélküli táblázat adatminősége, mert a brit-svéd oltóanyaggal addig 60 alatti krónikus betegeket oltottak, míg Sinopharmmal 60 feletti - többnyire egészséges - időseket, és a többi oltásnál is hasonló különbségek vannak.

Van jó példa

"Valójában amire szükségünk lenne, azok olyan tanulmányok, amelyeket Nagy-Britannia, Izrael, de még Chile is közzétett: ugyanarra az időtávra, összehasonlítható mutatókkal rendelkező emberekre bemutatni az oltások valós életbeli hatékonyságát (pl. 60-70 közötti férfiak a második oltás utáni 10-20. nap között hányan betegedtek meg 100 000 főre vetítve összehasonlítva ugyanilyen be nem oltottakkal)" - fogalmazta meg Zsiday, hogy pontosan milyen vakcinahatékonysági kutatási adatokra lenne szükség, amit nemcsak úgy általánosságban tart fontosnak, hanem azért is, mert jöhet egy őszi-téli járványfelfutás még. 

Minden magyar érdeke, hogy tudjuk, hogy valójában mi mennyire működik, mert ezen is fog múlni, hogy el tudjuk-e kerülni az őszi-téli újabb hullámot (pláne hogy jönnek a mutánsok, amelyek mindent boríthatnak!), és ha a sötétben tapogatózunk, akkor lehet hogy nem fogjuk tudni. És ha nem tudjuk elkerülni, akkor az minden magyarnak fájni fog. Emberileg és gazdaságilag is!

- foglalja össze álláspontját a befektetési szakember, aki jelzi, hogy őt a bejegyzés megjelenése óta a Szputnyik V. második dózisával is beoltották.