12 milliárdot kap a a magyar sikerágazat

A következő négy évben 12 milliárd forint kormányzati támogatás jut agykutatásra, az erről szóló megállapodást ma írta alá Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és Freund Tamás, a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) elnöke. Orbán szerint a kormány elhitte az előterjesztőknek, hogy a magyarok fontos szerepet játszhatnak a nemzetközi kutatásokban.
Napi.hu, 2014. február 26. szerda, 11:32
Fotó: Napi.hu

Orbán Viktor a jókora támogatást az aláírás alkalmából rendezett tájékoztatón a következőkkel indokolta: az EU legutóbbi pozitív magyarországi prognózisára hivatkozva úgy fogalmazott, most már abban reménykedhetünk, hogy a gazdasági kérdések mellé beférkőznek a politikába a tudományos és  kulturális kérdések is. Ugyan nem tudunk minden fronton úgy kutatni, mint a nálunk gazdagabb országok, de képesek vagyunk elérni egyes területeken olyan értékeket, amelyek a nagyok számára is fontosak lesznek, vagyis a tudományos munkamegosztásban jelentős lehet a szerepünk - fogalmazott a miniszterelnök, aki azt reméli, hogy ez egy olyan kutatás lesz, amely lehetővé teszi, hogy az itt megalkotott szellemi termékek Magyarországon is hasznosuljanak. Magyarországot kutatási és és innovációs térséggé kell tenni, ennek az akciónak a zászlóshajója lehet az agykutatás - mondta a kormányfő.

Az agy betegségei jelentik a civilizáció legnagyobb terhét

Az emberiség legnagyobb tudományos kihívása az agy megismerése, s az agy betegségei jelentik a civilizáció legnagyobb terhét - mondta Freund Tamás NAP-elnök. A legdrágább a depresszió, a demencia és a pszichotikus betegségek kezelése. A WHO szerint 2020-2030-ban az egészséggazdaság legsúlyosabb terhét a depresszió, a szorongás, és a szomatikus következmények kezelése jelenti majd.

Becslések szerint 2010-ben 30 európai ország agyi betegségekből származó éves összköltsége megközelítette a 800 milliárd eurót, ami meghaladja a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz kezelésével kapcsolatos együttes kiadásokat. A WHO szerint a mentális és neurológiai kórképek kezelésére a világ fejlett részén az egészségügyi kiadások harmadát fordítják. Az európai lakosság egyharmada valamilyen ideg-, vagy elmebetegségben szenved.

A tudós az agy- és elmebetegségek kutatásának kiemelt támogatását halaszthatatlan politikai feladatnak nevezte, s kiemelte: ezt elsőként a magyar kormány ismerte fel. Megnevezte a NAP A jelű alprogram öt tematikai pillérét, ezek a felfedező kutatások, a klinikai idegtudományi gyógyszerkutatások, a bionika, infobionika, és az epidemiológia, neuroetikai, jogi és társadalmi-gazdasági vonatkozásai. A kutatást végző konzorciumban az MTA,  az orvosi egyetemek  és az Idegtudományi Intézet, valamint a Richter is részt vesz. A NAP B jelű alprogramja az agyelszívást hivatott megállítani, és külföldi kutatókat is bevonni.

Pálinkás József MTA-elnök a világhírű magyar agykutatást méltatta, s példaértékűnek nevezte az együttműködési megállapodást, amely reményei szerint hosszú távra szól, és nem fejeződik be négy év múlva.

Az A alprogramban 58 program indulhat el március 1-től. A B alprogramban eddig 28 pályázatot bíráltak el, az indulás áprilisban várható. Évente egyszer szigorúan kontrollálják a programok végrehajtását, a nem megfelelően teljesítőktől visszavonhatják a támogatást. A 12 milliárdból várhatóan 2,5 milliárdot nagy értékű gépbeszerzésre fordítanak.

HOZZÁSZÓLÁSOK