A jelenleg 474 milliárdos magán egészségügyi szektor teljesítménye, természetesen még mindig csak töredéke az állami egészségügyi rendszerre költött összegeknek, ráadásul e bevétel részben szintén a magyar költségvetésből érkezik, különböző tb-finanszírozások formájában. A tendencia azt mutatja, hogy 2016-2017 viszonylatában egyre több pénz áramlik a magánszolgáltatókhoz.

Az uniós pályázati támogatásokból a szektor szintén kivette a részét. A vizsgált időszakban több mint 20 milliárd forintot nyertek el az ilyen profilú vállalkozások hazánkban. A fejlesztési pénzek jó részét diagnosztikai berendezésekre és a hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre fordították.

Ezzel párhuzamosan az itt dolgozó orvosok, ápolók és egyéb személyzet létszáma is évről évre bővül 2014 óta. Jelenleg több mint 45 ezren dolgoznak a szektorban. Jól látható tehát, hogy a külföldi munkalehetőségek mellett a magánszolgáltatók is elszívó hatást gyakorolnak az állami intézményekben dolgozó szakemberekre.

A piaci szereplők stabilitását mutatja a cégfluktuációs index (CFI) vizsgálata. A mért értékek szinte alig változtak a vizsgált időszakban és jóval az országos átlag alatt maradtak, ami azt jelenti, hogy a szereplők többsége stabil több éve a piacon működő vállalkozás.

A végrehajtások számának 2013 óta tartó csökkenése tavaly drasztikus növekedésbe csapott át, ami azt mutatja, hogy a fizetési fegyelemmel akadt gondja néhány piaci szereplőnek. Ugyanakkor a felszámolási eljárások számának alakulása a CFI mellett a piac tisztulását jelzi.

A hazai magán-egészségügyben tevékenykedő vállalkozások jövőjét, az állami ellátórendszer állapota, a TB finanszírozás esetleges változásai és a gyarapodó magánbefektetői kör határozza meg - összegzi az elemzés megállapításait Hantos Zoltán projektmenedzser.

Fotó forrása: StockPhoto.