Míg 2011-12-ben 1300 milliárd forint volt a költségvetés kamatkiadása, az idei költségvetésben már csak 1150 milliárd forint szerepel. Ha kevesebb pénzt kell a kamatokra fordítani, nő a költségvetési politika mozgástere - mondta Barcza György (a lap korábbi főszerkesztője) a Napi Gazdaságnak. További csökkenés is lehet, mert a forintkamatok tavalyi alacsony szintje 2015-ben, 2016-ban, de még 2017-ben is csökkentheti a kamatkiadásokat.

Az államadósság 2010-ben a GDP 81 százaléka volt, de belevéve az eladósodott állami vállalatokat (MÁV, BKV), akkor 83-84 százalékról indult. Tavaly-tavalyelőtt 77,3 százalék volt. Ha pedig az aktuális 306 forinttal számolunk, akkor 76 százalék körül van a mutató.

Barcza szerint, ha a forintárfolyamban nincs jelentősebb romlás, 75 százalék közelében lehetünk az év végén, a politikai ciklus végére pedig elérhető a 70 százalék körüli szint.

Jövőre kell nagyobb tételben törleszteni: 5,5 milliárd eurós devizaállomány jár le, közte a 2008-as EU-IMF megállapodás keretében felvett hitel utolsó részlete is.

Arra, hogy a nemzetközi hitelminősítők még mindig a spekulatív kategóriában tartják az országot, azt mondta: szerinte a valódi ok nem a gazdasági folyamatokban keresendő, hanem a bankadóban és a pénzügyi szektort terhelő adókban.

Ebben most a kormányzat előrelépett, és az sincs kizárva, hogy tavasszal az Országgyűlés elfogad egy újfajta szabályozást. Amennyiben ez bekövetkezik, úgy gondolom, hogy mondjuk a Moody's július 10-i ülésével bezárólag jó esély van legalább egy felminősítésre. Ha csak az őszi adótörvényekben lesz bankadó-módosítás, akkor a hitelminősítők is kivárhatnak - fogalmazott az ÁKK vezére.