Tévesnek tartja azt a véleményt, hogy az MT előreszaladt, mert a magyar alapkamat már alacsonyabb szinten van a lengyelnél. Véleménye szerint a mostani kamatszintet az inflációs környezet indokolja, a kockázati megítélésünk pedig lehetővé teszi, emellett Magyarországra - sokkal nagyobb hatást gyakorolnak az eurózónából érkező dezinflációs hatások, mint Lengyelországra, és az inflációs kilátások is mérsékeltebbek.

A devizahitelesekről szóló rendelkezéseknek a következő egy-két hónapban direkt hatása nem lesz a kamatpolitikára - mondta Balog. Egyedi banki szinten lát csak kockázatokat. Egyes bankoknál elképzelhető tőkeemelés, de e társaságok rendszerint külföldi anyabankkal rendelkeznek, akik a múltban is biztosították a szükséges tőkét a zavartalan működéshez. Úgy látom, hogy a bankok nagy része már jó előre felkészül a várható veszteségre - fogalmazott az alelnök.

A devizahiteles intézkedések nem változtatják meg oly mértékben a makroképet, hogy az számottevő hatással lehessen a magyar hitelminősítésre. A külső adósság pedig - amelyet a minősítő intézetek kiemelten figyelnek - a devizahitelek kivezetésével inkább csökken - tette hozzá az MNB második embere. A jegybank frissített becslése szerint 700-900 milliárd forint között lehet a bankrendszert érintő összteher.

Óvatosan kell kivezetni a devizahiteleket, úgy, hogy az ne okozzon hirtelen pénzügyi turbulenciát. Alapos átgondolást igényel az előkészítés, csak így lehet megfelelő megoldást találni - üzent a kormányzatnak a jegybanki vezető. Elképzelhető, hogy egy egyszeri kivezetés is lehetséges, de ennek a módján még dolgozni kell - tette Hozzá Balog.