A botrányvárosra szabták az új törvényt

Kósa Lajos és Habis László képviselők visszavonták, majd kisebb változtatásokkal és az önkormányzati törvény egyes pontjainak módosításával együtt újra benyújtották a parlamentnek az önkormányzatok adósságrendezésére vonatkozó javaslatukat. E szerint a polgármester helyett a fővárosi vagy megyei kormányhivatal is összehívhatná a képviselő-testületi ülést, a polgármester pedig ennek elmulasztása estén akár 500 ezer forint bírsággal sújtható. Ellenzéki képviselők szerint a jogszabályt Esztergomra, illetve Meggyes Tamás korábbi fideszes polgármesterre szabták.
Domokos Erika, 2011. június 17. péntek, 08:15
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Visszavonták a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény módosítására benyújtott javaslatukat Kósa Lajos fideszes és Habis László kereszténydemokrata képviselők - egyben Debrecen, illetve Eger polgármesterei -, majd újabb változtatásokkal és az önkormányzatokról szóló törvény néhány paragrafusának módosításával kiegészítve új javaslatot nyújtottak be a parlamentnek. Az Országgyűlés szerda éjszaka tárgyalta a javaslatot, az általános vitán felszólaló ellenzéki képviselők szerint a jogszabályt Esztergomra, illetve Meggyes Tamás korábbi fideszes polgármesterre szabták.

Félmilliós bírságot kaphat a polgármester

A törvényjavaslatból kiderül, hogy annak több pontja Esztergomra is vonatkoztatható, és van köztük olyan módosítás is, amely nem kapcsolódik szorosan az adósságrendezéshez. Így a javaslat elfogadásával lehetővé tennék, hogy a képviselőtestületi ülést - ha azt a polgármester a képviselők egynegyedének vagy egy képviselőtestületi bizottság indítványára 15 napon belül nem hívja össze - az önkormányzatok ellenőrzéséért felelős fővárosi vagy megyei kormányhivatal hívja össze, az ülést a polgármester helyett a képviselők közül egyszerű többséggel megválasztott elnök vezesse, és az ott hozott rendeletek kihirdethetők legyenek. A polgármestert pedig a bíróság akár 500 ezer forint bírsággal sújthatná, ha nem hívja össze vagy vezeti le az ülést. (Kósáék először benyújtott javaslata még az adósságrendezési eljárással kapcsolatos kötelezettségeinek nem teljesítése esetén sújtotta volna a polgármestereket egymilliós büntetéssel.)

A képviselőtestület hatáskörét erősítik

A javaslat szerint adósságrendezési eljárást (csődeljárást) ezentúl nem lehetne a képviselőtestület döntése nélkül kezdeményeznie a polgármesternek a bíróságon. (Az eljárást a másik esetben az önkormányzat hitelezője kérelmezi a bíróságon.) Hatályon kívül helyeznék azt a szabályt, amely eddig kötelezővé tette a polgármesternek - 90 napos tartozás, vagy a jogerős, végrehajtható fizetési kötelezettség 30 napot meghaladó fennállása esetén -, hogy a képviselőtestület döntésétől függetlenül indítson ilyen eljárást.

Tétényi Éva, Esztergom független polgármestere az előző, fideszes városvezetéstől 20 milliárdos adósságot és 1,2 milliárdos kifizetetlen számlát örökölt, ezért adósságrendezési eljárást kezdeményezett. Ezt a képviselőtestületben kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-frakció törvénytelennek tartja, és nem hajlandó együttműködni a polgármesterrel. A megyei kormányhivatal alkotmány- és törvénysértőnek minősítette a képviselőtestület áprilisi, a polgármester által korábban lemondott ülését - amelyen csak a Fidesz-frakció vett részt -, az ott hozott rendeleteket pedig érvénytelennek.

Támogatott hitellel segítenék a talpra állást

A törvényjavaslat forint, euró vagy svájci frank alapú reorganizációs hitel felvételét is lehetővé tenné az adósságrendezési eljárás alá került önkormányzatoknak, hogy elkerüljék a bíróság általi vagyonfelosztást a hitelezők között. A hitel törlesztéséhez a központi költségvetésből kamattámogatást kapnának az önkormányzatok. Ezt úgy pontosítja a kormánypárti képviselők újra benyújtott javaslata, hogy csak azoknak az önkormányzatoknak tenné lehetővé devizában felvenni a reorganizációs hitelt, amelyeknél a korábbi hitelek és kibocsátok kötvényeik is devizában vannak. Az adósságrendezési eljárás elindulásával a banki követelések is lejárttá válnának, akkor is, ha ezeket rendben törlesztette az önkormányzat. A hitelek, illetve a kötvények kiváltását is biztosítaná a reorganizációs hitel. A jogszabály benyújtói szerint azért szükséges e hitel, és ehhez az állami (visszatérítendő) kamattámogatás, hogy létrejöjjön az egyezség a hitelezőkkel.

A kamattámogatás odaítéléséről - nem utólag, hanem még az egyezségi eljárás szakaszában - döntene az önkormányzatokért felelős miniszter. A második, módosított törvényjavaslatba már az is bekerült, hogy a tárcavezető az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével hozza meg a támogatói döntést 15 napon belül, és erről ígérvényt állít ki, amely a megkötött reorganizációs hitelszerződés alapján tényleges támogatásra váltható. (A kamattámogatás a törvény végrehajtási rendeletében meghatározandó referenciakamat plusz 2 százalékos mértékig terjedhet.)

A csődeljárás alatt is költhetnek beruházásra

A törvényjavaslat szerint az önkormányzatok az adósságrendezési eljárás alatt is költhetnének beruházásokra a miniszter egyedi döntése alapján - jelenleg csak az önkormányzati feladatokkal kapcsolatos kiadások teljesíthetők -, különös tekintettek az uniós támogatással megvalósuló beruházásokra és a derogációs kötelezettségek teljesítésére - derül ki a jogszabály tervezetéből. A válságköltségvetés elkészítésére és elfogadására a korábbi 60 helyett 90 nap állna az önkormányzat rendelkezésére (e költségvetés alapján működik az önkormányzat a csődeljárás végéig).

HOZZÁSZÓLÁSOK