A budapesti nők korábban halnak

Rendkívül súlyos megállapításokat tett a budapesti nők halálozásával kapcsolatban egy friss egészségügyi felmérés: a rosszindulatú daganatos betegségek miatti korai halálozásuk több mint háromszorosa az EU−15-ök átlagának.
Szepesi Anita, 2012. október 29. hétfő, 19:43
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A budapesti nők rosszindulatú daganatos betegségek miatti korai halálozása több mint háromszorosa az EU−15-ök átlagának − derül ki a Budapest Egészségterv 2012 című felmérésből, melyet a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kara készített Ádány Róza dékán vezetésével. A fővárosi nők halálozását döntően a tüdő-, az ajak-, a szájüreg-, a garat-, az emlő- és a kolorektális daganatok okozzák, de a méhnyakrák miatti halálozás mértéke is a több mint háromszorosan múlja felül az EU−15-ök női átlagát. Még az összevont budapesti eredményeket is alulmúlják a pesti kerületek − a XIV., XVI., XVII., XVIII., XIX. kivételével −, sőt a szűrhető emlő- és méhnyakrákban történő halálozás a budai kerületekben is rosszabb az átlagnál.

Nem kedvezőbb a kép az emésztőrendszeri betegségek okozta korai halálozást illetően sem, a budapesti lakosság ebben is három és félszeresen megelőzi az EU−15-ök lakosságát, sőt mi több, a fővárosi nők − döntően a pesti kerületekben élők − körében szignifikánsan rosszabbak az eredmények, mint vidéken. A fővárosiak szív- és érrendszeri betegségek miatti korai halálozási mutatói ugyanakkor kedvezőbbek az országos átlagnál, ám még így is kétszerese az EU−15-öknél mértnek. A fővárosiak közül a VII., VIII., IX., X., XX. és a XXI. kerületiek tűnnek a legveszélyeztetettebbnek e téren.

Emelkedik a légzőrendszeri betegségek miatti halálozás − állapítja meg az elemzés, a fővárosi férfiak a 45−49 éves korosztálytól többen halnak meg tüdőgyulladásban, mint vidéken élő honfitársaik. Mint kiderült, a fertőző és parazitás megbetegedések és a gümőkor is veszélyesebb a budapestiek lakosokra.

Budapest gazdasági versenyképességét súlyosan korlátozzák az EU−15-ökhöz képest rendkívül kedvezőtlen halálozási mutatók, amin csak a jelenleginél hatékonyabb egészségfejlesztési, betegségmegelőzési programokkal és az ellátórendszer szükségletalapú fejlesztésével lehet segíteni. A főváros halálozási viszonyai ráadásul súlyos egyenlőtlenségeket mutatnak a kerületek között, a születéskor várható élettartamban a két szélsőség között a férfiak esetében csaknem 8, a nőknél több mint 6 év a különbség. Ennek mérsékléséhez a kerületi profilok elkészítése, azok alapján pedig kerületspecifikus programok szükségesek − hangsúlyozta Ádány Róza a program bemutatásakor.

A szív- és érrendszeri, valamint a cukorbetegek gondozásának javításához az alapellátás finanszírozásának teljesítményalapú átalakítása jelenthet megoldást, a nők körében kiemelkedő, korai rákhalálozás csökkentéséhez a szűrések szélesebb körűvé tételén keresztül vezet az út. Átfogó egészség-hatásvizsgálatok és népegészségügyi intézkedések viszont nem képzelhetők el egy fővárosi egészségmonitoring-rendszer nélkül − állítják az elemzést készítők.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK