A GKI a feldolgozóipari, az építőipari, a kereskedő és az üzleti szolgáltató vállalkozások körében végzett kutatást, az 1004 válaszadó cégvezetőt Magyarország uniós tagságának tapasztalatairól, illetve a 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó kilátásokról kérdezték. Az intézet 2005-ben is végzett hasonló vizsgálatot, akkor a 2015-ig tartó időszak kilátásaikra kérdeztek rá.

A kutatásból kiderült, hogy a vállalati szférára Magyarország EU-tagsága egyértelműen pozitív hatást gyakorol: a cégek 49 százaléka az általuk érzékelt kedvező hatásokról számolt be, a hátrányok túlsúlyát mindössze 6 százalékuk említette. A fennmaradó 45 százalék működése során nem érez az EU-tagságból származó pozitív és negatív hatásokat sem. A 2005-ben végzett felmérésben 31 százalékuk számított kedvező, 33 százalékuk semleges, és 36 százalékuk kedvezőtlen hatásra.

A legfrissebb kutatás szerint minél nagyobb egy cég, annál sikeresebben tudja kihasználni a tagságból származó előnyöket. A 250-nél több embert foglalkoztató nagyvállalatok 77 százaléka számolt be pozitív hatásokról és csak 4 százalékuk negatívról. Ugyanez az arány az 51-250 fős cégek körében 62 és 2 százalék, az 50-nél kevesebb dolgozóval rendelkezők körében 42 és 8 százalék. Az ország tagsága a legkisebb cégek körében váltotta ki a legmérsékeltebb hatást: a 11 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeknek ugyanis csaknem kétharmada egyáltalán nem érzékeli az integráció hatását - írta a GKI.

A nemzetgazdasági ágazatok közül az iparban érezhető leginkább a kedvező hatások túlsúlya, s ezen belül is legerősebben az építőanyag-gyártásban, ahol 88 százalék számára pozitív, negatív hatásról pedig egy cég sem számolt be. Az IT-szektor is kiemelkedik, itt 80 százalék a kedvező hatásról beszámolók aránya, míg kedvezőtlenekről egy cég sem tudósított. A gépiparban ugyanez az arány 72, illetve 2 százalék. A kedvezőtlen hatások túlsúlyáról a legnagyobb arányban a bőrtermékek gyártása (20 százalék) valamint a szállítás, raktározás, logisztika (15 százalék) területéről érkeztek jelzések.

A magyar gazdaság egészét illető kép ennél is attraktívabb: a válaszadók 69 százaléka szerint az EU-tagság kisebb-nagyobb mértékben kedvező a magyar gazdaság egészére nézve, s csak 12 százalékuk szerint inkább kedvezőtlen. Az európai integrációnak a saját cég és a nemzetgazdaság fejlődésre kifejtett hatásáról alkotott vélemények összefüggnek. Az EU-tagság kedvező hatását említő cégek 92 százaléka szerint ez a magyar gazdaság egészére is előnyös hatással van. A saját cégre nézve kedvezőtlen hatást említők 64 százaléka szerint viszont a tagság az egész gazdaságra nézve is inkább hátrányos.