A rektor az előzményeket felidézve elmondta: a SZIE 2000-ben jött létre, az akkori állatorvostudományi egyetem alapító volt. Összegzése szerint az elmúlt 15 év megmutatta, hogy a kar elkötelezett munkát végez, s más karokkal szoros oktatási-kutatási kapcsolatot alakított ki. A kar részéről megjelenő fejlesztési elképzeléseket - közte az infrastrukturális és az informatikai fejlesztéseket - támogatták. Pozitívumként említette, hogy az idegen nyelvű képzésekben jelentős előrelépést könyvelhetnek el, s a kar elnyerte a kutató kar címet is. A fenntartó joggal gondolhatta, hogy eljött a pillanat: reális alapja van egy önálló állatorvostudományi egyetemnek, amely jövő júliustól jöhet létre.

Jelezte: késő este megkapta az államtitkár levelét a tervezett átalakításokról, ezután a szenátus fogja véleményezni a javaslatot a lehető legrövidebb időn belül. Bíznak abban, hogy a jövőben az önálló állatorvostudományi egyetemmel a kialakult kapcsolatok megmaradnak. Az együttműködés a SZIE-n nem múlik majd - jelezte.

Sótonyi Péter, az állatorvostudományi kar dékánja egyetértett a rektorral a sikeres integrációban. Szerinte példát tudnak mutatni arra is, hogyan lehet szétválni úgy, hogy a kitűnő viszony továbbra is megmaradjon. Reméli, a szenátusi döntés is egyhangú lesz a szétválásról - jelezte, hozzátéve: bizonyos szolgáltatásokat megvásárolnak majd a SZIE-től, amelyeket ők nem építenének ki külön.

Kitért arra is: az állatorvostudományi képzés egyetlen helyen valósul meg, s intézményük 1851-től önállóan működött. A világon nagyhírű, Európa-szerte elismert felsőoktatási intézményről van szó, az oktatók 98 százaléka minősített - mutatott rá.

A hallgatók 60 százaléka idegen nyelvű képzésben vesz részt - mondta, s jelezte: szeretnék az amerikai akkreditációt is elérni. Jelenleg diplomájukat Európában mindenütt elismerik, de ha amerikai hallgatókat ide tudnak csábítani, az óriási bevételi forrás lehetne. Fontosnak nevezte még, hogy más európai egyetemekkel közös projektekben tudnak majd részt venni és könnyebben tudnak uniós forrásokra is pályázni.

A Budapesti Corvinus Egyetem budai karainak az intézményhez csatolásáról tartott másik sajtótájékoztatón a rektor azt mondta: az előző nap ismertetett javaslat nem újdonság, 2012-ben az intézményfejlesztési tervek készítésekor intenzív tárgyalások folytak a két egyetem között. A tervekből akkor nem lett semmi, az együttműködés lehetősége 2015 júliusában merült fel újra - mondta.

Két lehetséges megoldás körvonalazódott: az egyik a hálózatos együttműködés, a másik az integráció, azaz a három budai kar beépülése a SZIE-be. A SZIE álláspontja szerint a közép-magyarországi agrárképzési centrum létrehozását a leginkább utóbbi szolgálja - állapította meg, hozzátéve: a hazai agrárképzés területén mindenképpen változásra van szükség.

A karok várhatóan jövő januártól kerülnek a SZIE-hez. Hangsúlyozta: feltett szándékuk az értékek, a minőségi oktatás megőrzése és fejlesztése. Megvizsgálják, hogy mely kampuszon milyen ingatlanokat indokolt fejleszteni, felújítani. A hallgatók szempontjából jogos igény, hogy a sportolási lehetőségek mindenütt megoldottak legyenek.

Tőzsér János cáfolta, hogy a budai kampuszokat eladnák, ilyen szándékuk nincs, de ilyet az egyetemek nem is tudnának megvalósítani. A budai kampuszokon folyó oktatási tevékenység változatlanul ott zajlik majd - rögzítette.

A jászberényi alkalmazott bölcsészet és pedagógiai kar egri Eszterházy Károly Főiskolához kerüléséről azt mondta: fejlődhet a pedagógusképzés, és az integráció elősegítheti egy új észak-magyarországi egyetem létrehozását, amit üdvözölnek.

Nagy Dániel, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke közölte: a tárgyalásokat hallgatói részről azzal zárta, hogy a budai karok az integrációt meghatározott feltételekkel el tudják fogadni. Ezek a kollégiumokat, a sportolási, infrastruktúra fejlesztését egyaránt érintik - jelezte.