A tavaly év végi alacsony szinthez képest is csökkent az Irak elleni esetleges katonai támadás támogatottsága - derül ki a Medián február közepén a Népszabadság számára végzett felméréséből. Novemberben a lakosság 17, decemberben 15, februárban pedig már csak 9 százaléka mondta azt, hogy helyeselné, ha Amerika és szövetségesei fegyverrel kényszerítenék térdre Szaddám Huszein rendszerét. A többség szerint ugyanakkor Irak valóban veszélyezteti a világbékét, a megkérdezettek 43 százaléka szerint nagymértékben, 37 százalékuk szerint viszont csak kismértékben. Ha mégis lesz háború, akkor a lakosság többsége azt szeretné, ha Magyarország kimaradna belőle. Magyar harcoló katonai alakulatokat gyakorlatilag senki sem küldene Irakba, de november óta jelentősen - 48-ról 31 százalékra - csökkent azoknak az aránya is, akik támogatnák egészségügyi, illetve műszaki alakulatok odaküldését - írja a Népszabadság. A két hónappal ezelőtti állapothoz képest már kevesebben félnek attól, hogy a taszári kiképzések miatt terrortámadások célpontjává válhat az ország: az elmúlt év végén még a lakosság 55 százaléka, most februárban "csak" 30 százaléka gondolta azt, hogy az irakiak kiképzése nagymértékben növeli ennek a valószínűségét. Ennek ellenére egy esetleges katonai fellépést több mint ötször annyian (28 százalék) helyeselnének az ország EU-csatlakozását támogatók, mint az ellenzők körében (6 százalék). Érdekes viszont, hogy a csatlakozáspártiak annál inkább támogatják a fegyveres fellépést, minél inkább úgy érzik, hogy az európai országok többsége is támogatja azt, míg akik nemet mondanak a csatlakozásra, annál nagyobb arányban mondanak nemet a háborúra is, minél inkább érzik úgy, hogy az európai államok többsége is a katonai megoldás mellett áll ki.