A diplomások és a vállalkozók tőzsdéznek Magyarországon

A pénzügyi befektetések formái közül a magánszemélyek döntő része még mindig a kockázatot alig jelentő takarékbetétet és folyószámlát választja.
NAPI Online, 2004. december 20. hétfő, 11:49
Fotó:

Ez a tendencia azonban a korábbi évekhez képest csökken, ahogyan szerte Európában - derül ki a GfK Piackutató intézet felmérésből. Magyarországon a felnőtt lakosság 37 százaléka bír valamilyen pénzügyi befektetéssel. Ez a mutató alacsonyabb, mint Csehországban vagy Szlovéniában, de magasabb a lengyelországinál. A magyar felnőtt lakosság 22 százaléka tartja bankbetétben vagy -számlán a megtakarításait - ez az adat a szeptember-októberi időszakra vonatkozik. A képzeletbeli dobogó második helyén az életbiztosítások állnak 14 százalékkal, ezt követik a nyugdíjalapok 10 százalékkal. Részvénybefektetés igencsak szerény mutatókkal rendelkezik, a válaszadók alig 4 százaléka számolt be arról, hogy megtakarított pénzét ezen tőzsdei instrumentumokban fialtatja.

A lakosság 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csak pénzben mért befektetéseinek összértéke (ingatlanok nélkül) meghaladja a 6,1 millió forintot (25 000 euró). A mutató valamivel magasabb a vizsgált négy közép-európai ország 2 százalékos átlagánál. Csehországban ez az arány 5, Szlovéniában 13, Lengyelországban pedig 1 százalék.

A befektetési formák megoszlásánál Magyarországon a legnagyobb eltérések iskolai végzettség szerint tapasztalhatók. A képzettebb rétegben sokkal inkább szokássá kezd válni a befektetés, mint a lakosság kevésbé iskolázott részében. Például bankbetéttel a diplomások 33, a nyolc általánost vagy kevesebbet végzetteknek viszont alig 17 százaléka rendelkezik. Még nagyobb a különbség az életbiztosításnál, ahol 23, illetve 6 százalék a két szélső érték. Részvényekkel legnagyobb arányban a foglalkozás szerinti csoportosításnál találkozunk: a vállalkozók 16 százaléka érintett a tőzsdei árfolyamok alakulásában, de a diplomások is jóval meghaladják az átlagot.

HOZZÁSZÓLÁSOK