A bővülés jelentősen meghaladja a 3,7 százalékos európai átlagot, ennél gyorsabban csak Törökországban (14,2 százalékkal), Szlovákiában (9,3 százalékkal) és Ausztriában (6,7 százalékkal) nőtt az élelmiszer- és vegyi áruk kiskereskedelmi forgalma.

Ugyanakkor Svájcban 0,7 százalékkal csökkent, míg Dániában mindössze 1,2 százalékkal, Görögországban 1,9 százalékkal, Finnországban 2,1 százalékkal és Németországban 2,3 százalékkal nőtt az élelmiszer- és vegyi áruk kiskereskedelmi forgalma a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest.

Az árváltozások hatását kiszűrve 3,6 százalékkal nőtt az értékesítés volumene az előző negyedévvel összevetve, míg a kontinensen átlagosan 1,7 százalékos volt az emelkedés. A hazai élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok piacán átlagosan 2,8 százalékos volt a drágulás hatása negyedéves összehasonlításban, míg Európában az átlagos egységárak 2 százalékkal emelkedtek.

A kutatás szerint az európai gazdasági kilábalás egyik mozgatórugója az erősödő belső keresletben keresendő, mivel a kontinens több országban tapasztalható csökkenő munkanélküliség, és az alacsony infláció szintén pozitívan befolyásolja a költési kedvet Európában.

Ha a régiót elkerülik a nagyobb politikai, gazdasági válságok, akkor a kiskereskedelem lendülete az év hátralévő részében is folytatódik.