A feketézést erősítheti a hamburgeradó

Bár a hamburgeradó valószínűleg növelni fogja az egészségügyi célra fordítható bevételeket, de feltehetően a várhatónál jóval kisebb mértében; növekedni fog viszont az érintett termékeknél a feketézés és az adómegkerülés - figyelmeztetett közleményében az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).
NAPI, 2011. június 20. hétfő, 16:12

Korábban "hamburgeradó", újabban "csipszadó" névvel illette a köznyelv, hivatalos neve pedig népegészségügyi termékadó lesz. A népegészségügyi termékadó bevezetésének lehetőségeit két cél érdekében vizsgálják az érintett kormányzati szervezetek, ezek a következők:

- a népegészségügyileg nem kívánatos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása, ezen keresztül az egészséges táplálkozás előmozdítása,

- az egészségügyi szolgáltatások, a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása.

A népegészségügyi termékadó - a nevéből is következik - egy újabb adó, melyet az a vállalkozás fizet, amely meghatározott termékek esetében a törvényben megszabott mértékek feletti, hozzáadott cukor- és só-, valamint koffeintartalmú élelmiszereket elsőként értékesít a belföldi piacon (üdítőitalok, energiaitalok, édességek, jégkrémek, sós snackek, étkezési porok közül gyárt, vagy importál). Az egészségügy céljai érthetőek, az egészségügyi szakemberek pontosan érvelnek. Kérdés azonban, milyen piaci és költségvetési hatásokkal lehet számolni a népegészségügyi termékadó bevezetésével.

A várható hatások egyebek mellett a következők lehetnek az OKSZ szerint:

Piaci hatások:

- a vásárlóerő korlátozott, rövid időn belül nem lesz több pénzük a családoknak üdítő, édesség, snack fogyasztására, így nagyjából annyi lesz a költekezés értéke az adó bevezetése után ezekből a termékekből, mint előtte

- az előbbiek alapján a termékadóval érintett termékcsoportok értékesítésében belső átrendeződés várható, az adóval terhelt termékek ára emelkedni, ennek következtében értékesítésük mennyisége (literben, tömegben, darabban számolva) csökkenni fog, ami - el kell ismerni - egyezik az egészségpolitikai célokkal: a visszaesés mértéke a termékadó nagyságától függ (minél nagyobb lesz a termékadó, annál nagyobb csökkenés várható), a gyártók nagyobb arányban kínálnak majd olyan helyettesítő termékeket, melyek a márkacsaládon belül megfelelnek az adómentesség követelményének (például csökkentett cukortartalmú, vagy cukormentes cikkeket ajánlanak), más helyettesítő, az adóterhet nem viselő termékek kínálata is nőni fog, az előbbivel együtt azonban csak kisebb arányban,

- növekedni fog a feketézés, az adómegkerülés ezekből a termékekből,

- többet vásárolnak majd külföldön, főleg a határ menti területeken élők és az utazók, (ami az élelmiszerek nagy áfa-különbsége miatt ma is mindennapos tapasztalat).

Költségvetési hatások:

- a népegészségügyi termékadó növelni fogja az egészségügyi célra fordítható bevételeket, de feltehetően a várhatónál jóval kisebb mértében,

- a termékadóval sújtott termékek utáni áfa- és más adóbefizetések a visszaeső értékesítési mennyiség miatt csökkenni fognak, összességében nem lesznek a költségvetésnek (az egészségüggyel együtt tekintve) számottevő mértékű többletbevételei (ami az egyik oldalon bejön, az a másik - például az áfa - oldalon kiesik).

A várható piaci és költségvetési hatásokat támasztja alá, hogy az élelmiszerfogyasztás 2007-2010. között összesen 8,5 százalékkal esett vissza. A válságban kevesebb jutott élelmiszervásárlásra, 2010. utolsó, valamint 2011. első negyedévében az élelmiszervásárlások mennyisége elmaradt az előző év azonos időszakától, a mezőgazdasági alapanyagok és ezen keresztül a fogyasztói árak drágulása miatt: ha valami drágább lett, abból kevesebb fogyott, ez igaz lesz a népegészségügyi termékadó bevezetésével is.

A feketézés veszélyét mutatják az APEH-nek az adóelmaradásokról az ellenőrzések során feltárt adatai, mely szerint az adóelkerülések több mint 80 százaléka áfa-csalás volt az elmúlt négy évben. Nincs adat arról, hogy az ellenőrzésekben feltártakon túl mekkora a feketézés súlya, a szakmai becslések alapján azonban feltehetően jelentős.

A népegészségügyi termékadó mértéke egyes információk szerint akár a következő mértékű is lehet:

- üdítőital esetében 10 forint/liter, 2012. január 1-jétől 15 forint/liter, ha cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget,

- energiaital esetében 300 forint/liter, ha koffeintartalma meghaladja a 20 milligramm koffein/100 milliliter mennyiséget,

- csomagolt édességek esetében 200 forint/kilogramm, 2012. január 1-jétől 250 forint/kilogramm, ha a hozzáadott cukrot tartalmazó csokoládé, csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszeripari készítmény, keksz, cukorkaáru, lekvár, kandírozott gyümölcs, vagy zöldség, cukrászati termék cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget,

- jégkrémek esetében 100 forint/kilogramm, ha cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 gramm mennyiséget,

- sós snackek esetében 400 forint/kilogramm, ha a gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött vagy pörkölt, ízesített termék sótartalma meghaladja az 1gramm só/100gramm mennyiséget,

- étkezési porok esetében 500 forint/kilogramm, ha a levesek, mártások, ételalapok készítésére szolgál, sótartalma pedig meghaladja az 5 gramm só/100 gramm termék határértéket.

A háztartások teljes fogyasztásában egyébként az élelmiszerek súlya egyharmadnyi, csokoládéra, édességekre, cukorkára fogyasztásunk 1 százaléka esik, alkoholmentes üdítőre 2 százalék - közölte az OKSZ.

HOZZÁSZÓLÁSOK