A Fidesz támogatta saját alkotmánybíró-jelöltjeit

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága keddi ülésén támogatta az alkotmánybíró-jelöltek kinevezését. Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária egyhangú támogatást kapott, míg Dienes-Oehm Egon és Balsai István jelölését két tartózkodás mellett támogatták. Az MSZP és az LMP bizottsági tagjai az ülés közben kivonultak, míg a Jobbik részéről Gyüre Csaba, a bizottság alelnöke részt vett a testület munkájában.
MTI-Eco, 2011. június 21. kedd, 13:08
Fotó:

Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága valamennyi alkotmánybíró-jelöltet meghallgatta. Mind az öten kifejtették, hogy megtiszteltetésnek tartják a jelölést. Szalay Péter ehhez még azt is hozzátette, hogy amellett, hogy alkotmánybírónak lenni a szakma kiteljesedését jelenti, ugyanakkor ez egy szolgálat; a demokrácia szolgálata.
Dienes-Oehm Egon megtisztelőnek nevezte a felkérést. A KDNP alkotmánybíró-jelöltje elsősorban azokat az elméleti és gyakorlati ismereteit kívánja használni, amelyekre az új alaptörvény elfogadása és a változó közjogi berendezkedés miatt van szükség.

Dienes-Oehm Egon emlékeztetett rá, hogy az alkotmányügyi bizottság egy évvel korábban már meghallgatta őt, amikor ugyancsak a KDNP jelölte a taláros testület tagjává.

Balsai István arról beszélt, hogy téves következtetések kaptak teret a szakmai múltjával kapcsolatban a sajtóban, mert a korábbi életrajzában pontatlanul tüntette fel ügyvédi tevékenységének dátumát. Ezt pótolta, a bizottság előtt már igazolta 30 éves szakmai múltját.A politikai tevékenységével összefüggésben azt emelte ki, hogy 1990-ben kezdte meg azt, de már egy évvel korábban az ellenzéki kerekasztal és az úgynevezett nemzeti kerekasztal munkájában is részt vett. Hangsúlyozta: szerepet vállalt a választási törvény kidolgozásában, továbbá a parlamenti tevékenységének súlypontjaként jelölte meg alkotmány-előkészítő bizottságban való munkáját.

"Én tudom, hogy a politikai tevékenységet másképp ítélik meg, mint az Alkotmánybíróságra vezető út különböző feltételeinek egyikét, mégis azért úgy gondolom, hogy az (...) alkotmányos testületekbe betöltött tevékenységem (...) tapasztalatot jelent" - fogalmazott Balsai István.

Pokol Béla meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy nem az aktivista alapjogászok, hanem a parlamenti törvénybarát és a jogdogmatika hívei közé tarozik. Korábbi megnyilvánulásaival kapcsolatban az mondta, hogy soha nem az Alkotmánybíróság, hanem az aktivista taláros testület ellen érvelt. Pokol Béla szerint az alaptörvény "absztrakt, nem lehet bőbeszédű", emiatt néha pontosítani kell. Példaként hozta fel, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság mulasztásos törvénysértést állapít meg a jogalkotókkal szemben, azzal gyakorlatilag felülírja a törvényalkotás kodifikációs folyamatát.

Szalay Péter arról beszélt, hogy ez a feladat ambicionálja az embert, ha már jogi pályára lépett, s mivel felsőoktatási intézményekben tanít évek óta alkotmányjogot, e jogággal való foglalkozásából adódóan elmondhatja, hogy alkotmánybírónak lenni a szakma kiteljesedését jelenti. Ugyanakkor azt gondolom, ez egy szolgálat, a demokrácia szolgálata - szögezte le.
Ügyvédi pályafutásáról szólva elmondta: a sajtó mindig csak azok iránt az ügyek iránt érdeklődött nála, amelyben politikusokat képviselt, holott számos más üggyel is foglalkozott, amelyek révén több alkotmánybírósági beadvány is fűződik a nevéhez, és amelyekre választ nem kapott. Ezzel összefüggésben arra világított rá, hogy ügyrend hiányában a testületet nem kötik határidők.

Salamon László, a bizottság KDNP-s tagja örvendetesnek nevezte Szalay Péterrel összefüggésben, hogy olyan jelöltről lehet szó, aki egyben gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező jogász is, továbbá azt is kiemelte, hogy Szalay Péter részt vett az alkotmány-előkészítő eseti bizottság munkájában szakértőként részt vett az új alkotmány koncepciójának kidolgozásában.
Szívós Mária elsősorban a büntetőbíróként szerzett tapasztalatait kívánja felhasználni, amennyiben alkotmánybírává választják. Álláspontja szerint le kell rövidíteni a sokszor akár 10 évig is elhúzódó büntetőjogi eljárásokat. Alkotmánybíróként ennek alkotmányossági aspektusait is megvizsgálná - tette hozzá.

Az MSZP és az LMP kivonult az alkotmányügyi bizottság keddi üléséről, amelyen az alkotmánybíró-jelölteket hallgatják meg.
A két ellenzéki párt képviselője - Ipkovich György az MSZP, illetve Schiffer András az LMP részéről - azzal indokolta a döntést, hogy az ellenzéki pártok által alkotmánybírónak javasoltakat nem támogatták a jelölő eseti bizottságban, emiatt őket az alkotmányügyi bizottság már meg sem hallgatja. Ipkovich György ezt az eljárást szégyenletesnek és a demokrácia sárba tiprásának nevezte, Schiffer András pedig viccnek és cirkusznak minősítette.

Varga István, az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság fideszes elnöke visszautasította a két képviselő felszólalását, és kifogásolta, hogy úgy távoztak a teremből, hogy meg sem hallgatták a választ. A kormánypárti képviselő szerint az eseti bizottságban ezt a kifogásukat nem fogalmazták meg az ellenzéki tagok.

Az Alkotmánybíróság tagjainak száma szeptember elsejétől emelkedik 15-re a jelenlegi 10-ről.

HOZZÁSZÓLÁSOK