A focivébé is segített a magyar gazdaságnak

Az első félévben Magyarország kivitele a behozatalt felülmúló ütemben bővült, a forinterősödés dacára.
NAPI, 2010. szeptember 1. szerda, 09:01
Fotó:

2010. január-júniusban a kivitel volumene 18, a behozatalé 15 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest - folyó áron számítva rendre 13 és 10 százalék volt a növekedés üteme, míg euróban 21 és 17 százalék. A mérlegtöbblet 777 milliárd forintot (2860 millió eurót) tett ki, 306 milliárd forinttal (1270 millió euróval) többet, mint 2009 azonos időszakában - derül ki a KSH által közölt részletes adatokból. Az év első hat hónapjában az export értéke 9225 milliárd forint (34 milliárd euró), az importé 8448  milliárd forint (31,1 milliárd euró) volt. A kivitel annak ellenére nőtt gyorsabban a behozatalnál, hogy a forint a főbb devizákhoz képest 6,3 százalékkal erősödött, ezen belül a dollárhoz viszonyított felértékelődés 6, az euróhoz képest 6,4 százalékos volt.

Az év első felében a gépek és szállítóeszközök exportvolumene 22, az importé 18 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A két legnagyobb részarányt képviselő árucsoportban, a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék, valamint a villamos gép, készülék és műszer esetében az átlagot meghaladó mértékű volt a kivitel és behozatal volumennövekedésének dinamikája, bár a második negyedéves tendenciák már némi lassulást mutatnak. Mindkét termékkör forgalmának alakulására kedvezően hatott a labdarúgó-világbajnokság által generált keresletnövekedés elsősorban a tévék és a mobiltelefonok iránt, a villamos gép, készülék és műszer kereskedelmét pedig az autóipari termelés fellendülése is befolyásolta. Ez utóbbi miatt az export- és importvolumenek kétszámjegyű bővülését regisztráltuk a közúti jármű és általános rendeltetésű ipari gép árucsoportokban. A két árucsoport II. negyedéves mutatói mindkét forgalmi irányban jelentősen meghaladták az I. negyedévest. A közúti jármű kereskedelme így sem éri el a 2008. I. félévi szintet.


A gépjárműipar magyar gazdaságon belüli súlyát jól jelzi, hogy ezzel volt összefüggésben a szakmai, tudományos ellenőrző műszer kivitelének, illetve a színesfém-, gumigyártmány-kereskedelem mindkét irányú jelentős bővülése. A műanyag-alapanyag exportértéke közel felével nőtt a kőolaj világpiaci áralakulását követő, 20 százalékot meghaladó árszintnövekedés hatására.

Az energiahordozók importvolumene az év első felében közel egyötödével bővült. A kőolaj és kőolajtermék importértékének emelkedésében kizárólag az árnövekedésnek volt meghatározó szerepe. Villamosenergia-behozatalunk 15 százalékkal esett vissza a tavaly I. félévi értékhez képest, a mennyiség növekedése és az árak csökkenése mellett.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene alig haladta meg, az importé pedig nem érte el a 2009. január-júniusi forgalom szintjét. A kivitel volumene a II. negyedévben már 10 százalékkal nőtt, ez lényegében a kukorica és a búza világpiaci árának mérsékelt növekedésével és így a kedvezőbb értékesítési lehetőségekkel függ össze. Az importban a legnagyobb csökkenést a dohánytermékeknél regisztráltuk. A magas bázis a tavaly évközi jövedékiadó-emeléssel kapcsolatos előrehozott vásárlások következménye volt.

Az év első hat hónapjában a teljes exportforgalmunk közel négyötödét, importforgalmunk több mint kétharmadát jelentő európai uniós kereskedelmünkben a kivitel volumene 17, a behozatalé 14 százalékkal haladta meg a bázisidőszaki szintet. Az egyenleg az unió egészét tekintve 270 milliárd forinttal (1277 millió euróval) lépte túl a 2009. évi értéket.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelem még erőteljesebb növekedést mutatott: az export volumene 22, az importé 18 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Passzívumunk 645 milliárd forint (2377 millió euró) volt, 35 milliárd forinttal kevesebb, viszont az árfolyamváltozás következtében euróban 8 millióval több, mint 2009 I. félévében.

HOZZÁSZÓLÁSOK