Elemzők szerint októberben megállhatott a fogyasztási- és lakáshitel-állomány emelkedése, ugyanis a bankok megkezdték a kamatok emelését a külföldi fizetőeszközben felvett kölcsönök után - írja a Világgazdaság.

Hétfői hatállyal tette közzé új kondícióit a legtöbb bank, és sok esetben az euróalapú kölcsönöket alacsonyabb vagy közel azonos THM mellett kínálják, mint a svájci frankban denominált hiteleket. A VG által megkérdezett elemzők abban egyetértenek, hogy a piac drasztikus keresletszűkülés előtt állés a kondíciókat is szigorítani fogják. Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy az összállományon belül a devizahitelek aránya milyen mértékben csökken, illetve mennyire tolódik el a svájci franktól az euró felé a tőkekihelyezés.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint nyilvánvaló, hogy a svájcifrank-hitelezés gyakorlatilag leáll, ugyanis a kis alpesi ország képtelen biztosítani a pénze iránt az utóbbi időben megnőtt hatalmas keresletet. Jelenleg a magyar lakossági hitelállomány 62,3 százaléka devizaalapú. Suppan szerint a kínálat drasztikus szűkülése is inkább az alpesi ország fizetőeszközében felvett hiteleket érinti, de az biztos, hogy az eurókölcsönök után is magasabb felárat kell majd fizetni.

A legtöbb hazai bank az elmúlt napokban több mint egy százalékkal növelte a frank- és az eurókölcsönök kamatait (az utóbbi esetében a CIB Bank például 6,19 százalékról 7,99-re). Az elemző arra számít, hogy a korábban jellemző 10 százalékos önrész helyett a mutató 30-40 százalékra megy fel, és a bankok sokkal szigorúbb jövedelemfeltételekhez kötik a hitelkihelyezést (minimálbérre aligha lesz felvehető kölcsön). Az elemző szerint egyenesen „öngyilkosság” most hosszú futamidőre jelzálog- vagy más kölcsönt felvenni, ugyanis az horribilis felárral jár. Suppan Gergely szerint ennek hatása lesz – az ingatlanpiacon túl – a forint árfolyamára is, ugyanis a devizakölcsönt jellemzően forintra kellett váltani, ami erős támaszt jelentett a hazai fizetőeszköznek. Suppan Gergely bízik abban, hogy a szűkülő hitelkereslet miatt viszont nő a lakossági megtakarítás, ez pedig új támasza lehet a magyar devizának.

Eppich Győző, az OTP Elemzési Központjának szakértője nem lát jelentős különbséget a berni és a frankfurti jegybank monetáris politikája között. Az elemző nem számít arra, hogy az euróalapú kölcsönök részaránya megnőne a frankkal szemben.