Az a demokrácia, amely létezett az elmúlt két évtizedben az létezni fog a továbbiakban is - ez az alaptörvény ezt erősíti meg, próbálja meg újjá alkotni - fogalmazott a házelnök az MR1-Kossuth Rádió szerint. Kövér László azt hangsúlyozta, hogy az alkotmány néhány konkrét kivételtől eltekintve önmagában nem garantál semmit. "Ez egy tág keret, lehetőséget teremt, amit magunk tehetségünk, képességeink, ambícióink szerint töltünk ki" - tette hozzá.

Úgy vélte: azzal, hogy az alaptörvény bevezetőjében, a nemzeti hitvallásban nevesítették a kereszténységet, az Országgyűlés kimondta, hogy bárkinek a saját azonosságának megvallása önmagában nem sértheti mások jogait, jogos érdekeit, méltóságát. Magyarország eltért arról a "zsákutcába vivő gondolkodásmódtól", amely szerint a kereszténység említése sérti azoknak az érzékenységét, akik nem hívők, vagy más vallásúak - mondta a házelnök, utalva az uniós alaptörvény vitájában fölmerült érvekre.

A magyar nemzet egységes, és ebből fakadóan a magyar kormánynak nem joga eldönteni, hogy érez-e felelősséget a határon túli magyarokért, hanem viselnie kell a hivatalából fakadó felelősséget - mondta a házelnök. Arra utalt, hogy az új alaptörvény szövege szerint a Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért. A most még hatályos alkotmányban a "felelősséget érez" megfogalmazás szerepel.