A gimnáziumot végzettek senkinek nem kellenek

Magyarországon az utóbbi években folytatódott az alacsony iskolai végzettségűek kiszorulása a foglalkoztatásból.
Domokos László, 2008. május 2. péntek, 13:40
Fotó:

A folyamat a pályakezdő, alacsony végzettségűeket az idősebbeknél is jobban érintette - derül ki a 2007-es Munkaerőpiaci Tükörből. Bár a kutatók szerint a magyar gazdaság foglalkoztatási lemaradását, valamint a munkanélküliségi ráta növekedését a középfokúnál alacsonyabb iskolai végzettségűek rossz helyzete alapvetően meghatározza, a középfokú végzettségűeknél sem kedvező a helyzet.

Utóbbiak körében a foglalkoztatási ráta 70,4 százalék volt 2006-ban, ez 4-5 százalékponttal marad el az EU- és az OECD-átlagoktól, míg a felsőfokú végzettségűek 83 százalékos mutatója alig 1-2 százalékpontnyival kisebb.

A középfokú végzettségűek munkaerő-piaci helyzete nagymértékben attól függ, hogy milyen szakma van a kezükben. Ez azt is jelenti, hogy e körben a csupán gimnáziumot végzettek helyzete a legrosszabb, ők ma már szinte senkinek sem kellenek - mondta el a Napi Gazdaságnak Ékes Ildikó, az Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutatóintézet társadalmi elemzések osztályának vezetője.

A vállalati szférának ugyanis szakmunkásokra van szüksége. Az utóbbi években az oktatási intézmények és a szülők is egyre inkább felismerték ezt a helyzetet, ezt jelzi a gimnáziumok leértékelődése és a szakközépiskolák felfutása. A szakember a gimnáziumból kikerülők számára azt ajánlja, hogy ha nem tanulnak tovább, akkor fogadják el az első adódó lehetőséget, majd a munka mellett szerezzenek szakképzettséget, a Learning by doing szellemében.

Azért a "sima" gimnáziumi végzettséggel rendelkezőknek is van esélyük a munkaerőpiacon, főként ügyfélszolgálaton, call centeresként tudnak elhelyezkedni. Emellett a tipikus diákmunkák (például csomagolás) kínálkoznak számukra, de segíthet a nyelvtudás, valamint a Start-kártya kiváltása is - tudtuk meg Gyengő Dórától, a Manpower munkaerő-közvetítő cég munkatársától.

Tapasztalataik szerint a szakmunkások közül a legkeresettebbnek a gépipari, a műszaki, valamint az informatikai végzettségűek számítanak, de jók az elhelyezkedési esélyek az építőiparban, az egészségügyben, valamint az élelmiszeriparban is. A fémipari terület különösen jól megy - a cégek lakatosokat, CNC-marósokat, hegesztőket és esztergályosokat egyaránt keresnek. A keresett szakmunkások számára a fővárosban és Nyugat-Magyarországon a cégek 180-200 ezer forintos bruttó kezdőbért kínálnak, a keleti országrészben ennél jóval kevesebbet, gyakran csak minimálbér körülit, a "sztárszakmának" számító AVI-hegesztők pedig 200-250 ezres bruttó bérre számíthatnak országszerte. Érdekes módon a hentesek még nyelvtudás nélkül is kelendőek külföldön.

Különösen fontos - mondta Gyengő -, hogy elhelyezkedési lehetőségeit nagyban javítja az, aki hajlandó akár az országon belül, akár külföldre költözni.

HOZZÁSZÓLÁSOK