A GVH vizsgálja az állami dinnyekartellt

Csütörtökön számoltunk be arról, hogy szokatlan akcióba kezdett a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM): a közelmúlt megállapodtak a jelentősebb kiskereskedelmi bolthálózatokkal, hogy üzleteikben a dinnye kilónkénti ára nem mehet 99 forint alá. Az élelmiszerláncoknak ez nem jelent hátrányt, mivel a nagy versenytársaik is részt vesznek a dologban, így gyakorlatilag a fogyasztóknak kell kötelezően támogatni a dinnyetermelőket.
Index.hu, 2012. július 20. péntek, 11:30
Fotó: Napi.hu

Az ilyen típusú összefogásokat azonban a szakirodalom kartellezés hívja, és a versenyjog a fogyasztók érdekében a világ legtöbb országában - így Magyarországon is - szigorúan tiltja. Az ügyről állásfoglalást kértünk a Gazdasági Versenyhivataltól. A GVH közölte, hogy a médiából tudta meg a 99 forintos dinnyeár-alkut. "Ezzel kapcsolatban a Versenyhivatal adatokat kér az érintettektől, s a beérkezett válaszok ismeretében dönt az eljárás indításáról."

Szegény termelők, miért bántják őket?

Mert ha sikerül az árrögzítés és senki nem ugrik ki a buliból - ami az állami bábáskodás miatt elég valószínűnek tűnik -, akkor a versenyző piacnál lényegesen többet tudnak legombolni a fogyasztókról. Hogy utána ez az extraprofit marad-e a kereskedőcégeknél vagy átadják a termelőknek, az a megkárosított fogyasztónak mindegy.

A 99 forintos ár "elfogadható a multiknak és a termelőknek is, így kilónként 40 forintot kaphatnak a gazdák, ami után áfát sem kell fizetniük" - mondta Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke, egyben dél-békési fideszes országgyűlési képviselő. Szerinte így hektáronként 400-600 ezer forintos tiszta profithoz jutnak a termelők. A minisztérium pedig reklámkampánnyal is segíti a dinnyét, de a paprika, a paradicsom és az alma is számíthat a támogatásra. Hozzá kell még tenni, hogy dinnyét jellemzően hiper- és szupermarketekben vesznek a magyarok.

Simonka korábban elmondta, hogy nagyon örül, hogy a szaktárca felkarolta a dinnyetermelőket, mert míg 2003-ban Magyarország a harmadik legnagyobb dinnyeexportőr volt, addig 2010-re a 15 ezer hazai termelő megélhetése is veszélybe került, az ágazat tavaly éppen nullszaldós volt.

A Dinnyeszövetségben azt is szeretnék, ha évente ezer hektárral növekedne a dinnyetermő terület Magyarországon, ehhez pedig arra van szükség, hogy megérje termelni. Emlékeztetett arra is, hogy 2003-ban Magyarországon a jelenleginek több mint a duplája, 10 ezer hektár volt a dinnye termő területe.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

ZalanIvan, 2012.07.20 16:03

Majd rajuk rohad, akkor majd meg sírhatnak állami segítségért. Volt már olyan idő, amikor a termékek árai bele voltak sütve, égetve, öntve mindenbe. Az ellen a kor ellen tiltakoznak most a legjobban, mégis hasonló elven működő dolgokat szeretnének.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Csont, 2012.07.20 14:48

Sebaj, évek óta minimálisan fogyasztunk dinnyét pont az ára miatt. Évente max 10 kilót fogyaszt a család. Félig érett, vagy kásás dinnyéért nem adok ki ennyi pénzt. (Nem mintha nem tehetném meg, de ár/érték arány bejátszik) Legyen minimál ár, majd rájuk rohad a fele. A "régi" szép időben elfogyott itthon napi 3-4 kg dinnye, mikor még megérte az árát.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

SzaszaG, 2012.07.20 14:26

A keresekedők kartellje senkit nem zavar, amikor összefognak és azt mondják, hogy nem adnak 30 forintnál többert a dinnyéért. A tescoban valamiért akkor sem ment 100 forint alá kilója, akkor ki is nyelte le eddig a különbséget?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html