A gyülekezési törvényt is átszabja a kormány

Új gyülekezési törvényre tett javaslatot a kormány a parlamentnek. Nem közterületen csak akkor lehetne tüntetni, ha ahhoz az ingatlan tulajdonosa és használója hozzájárult.
Domokos Erika, 2018. június 27. szerda, 14:51

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott jogszabály, amely az 1989-est váltaná fel, október 1-jén léphet hatályba - írta az MTI.

A javaslat első paragrafusa kimondja: mindenkinek joga van, hogy engedély vagy - meghatározott kivételekkel - előzetes bejelentés nélkül, békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen. Nem közterületnek minősülő helyszínen viszont csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés. (Kavar a Fideszben a gyülekezési jog korlátozása körül? - ezt a cikket olvasta?)

A szervező a felelős

A törvény alkalmazása során az minősülne gyűlésnek, amikor legalább két ember részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak. A gyűlés akkor nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat, a gyűlésre való felhívásban pedig fel kell tüntetni a szervező nevét. Tilos olyan gyűlésen való részvételre felhívni, amelynek megtartását megtiltották. Gyűlést magyar állampolgár szervezhet, továbbá az, aki legálisan tartózkodik az országban, valamint olyan szervezet, amelynek törvényes képviselője megfelel ezeknek a feltételeknek.

A gyűlést a szervező vezeti, akinek a rendezvény befejezése után haladéktalanul gondoskodnia kell a helyszínnek a gyűlést megelőző állapotba hozásáról.

A vezető meghatározza a gyűlés rendjét, dönt a szó megadásáról és megvonásáról, a gyűlés berekesztéséről vagy befejezetté nyilvánításáról, megteszi a rend biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket, ezek eredménytelensége esetén pedig feloszlatja a rendezvényt. Ő felel a békés jelleg megőrzéséért, és kizárhatja a gyűlésről azt, aki az eseményt súlyosan megzavarja - tartalmazza a javaslat.

Mindenki oszoljon

A résztvevők kötelesek követni a vezető és a rendezők rendfenntartás érdekében tett utasításait, a befejezés időpontjában pedig kötelesek elhagyni a helyszínt.

A javaslat rendelkezik a rendőrök szerepéről is: eszerint a rendőrség feladata, hogy biztosítsa a gyűlések békés megtartását, a közrend fenntartását, és hogy a gyűlést harmadik személy ne zavarja meg. A rendőrség ellenőrzési pontokat alakíthat ki.

A gyűlésen tilos lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, robbanóanyaggal, veszélyes anyaggal vagy ezek utánzatával, továbbá az élet kioltására, sérülés vagy súlyos anyagi kár okozására alkalmas dologgal, illetve erőszakot közvetítő vagy megfélemlítő jellegű félkatonai vagy ahhoz hasonló ruhában megjelenni. Ha pedig azt a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta, a résztvevők nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát vagy azzal összetéveszthető ruházatot sem, továbbá nem takarhatják el arcukat - sorolja az előírásokat az előterjesztés.

A rendőrség megtilthatja a gyűlést - a politikusok házánál is

A gyűlés megtartásával kapcsolatos rendelkezés, hogy aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, annak megtartása előtt legfeljebb három hónappal és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. Ha e határidő megtartása veszélyeztetné a gyűlés célját, a gyűlést az arra okot adó eseményt követően haladéktalanul, a felhívás megküldésével kell bejelenteni a hatóságnál (sürgős gyűlés). Továbbá "nem kell a gyűlést bejelenteni, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki" (spontán gyűlés).

Ha azonos helyszínre és időpontra több gyűlést jelentenek be, és azok egyidejű megtartása nem lehetséges, az élvez elsőbbséget, amelyet a hatóságnak korábban jelentettek be.

A hatóság a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán belül megtiltja a gyűlést, ha megalapozottan feltehető, hogy az a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetőleg mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.

A közbiztonságot veszélyezteti különösen, ha a felhívás vagy a gyűlés bűncselekményt vagy bűncselekményre felhívást valósít meg. A közrendet veszélyezteti például az is, ha a felhívás, illetve a gyűlés alkalmas a bíróságok működésének megzavarására vagy a közlekedés rendjének sérelmével jár. Mások jogainak és szabadságának sérelme különösen az, ha a felhívás, illetve a gyűlés alkalmas a magán- és családi élet védelméhez való jognak, mások otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására.

A hatóság akkor is megtiltja a gyűlés megtartását, ha a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett bűnök áldozataira emlékeztet, és a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel vagy azokat igazolni törekszik.

Mehetnek a dutyiba

A gyűlést fel kell oszlatni, ha veszélybe kerül a törvényessége, illetve ha azt tiltó határozat ellenére tartják meg.

A gyűlés résztevője által okozott kárért a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. A szervező mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Módosulhat a büntető törvénykönyv is, amely így rögzítené: aki gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, egy évig terjedő szabadságvesztéssel, aki pedig a szervezőnek vagy a rendezőknek erőszakkal ellenszegül, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Egy évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható az is, aki megtiltott gyűlést szervez, valamint aki a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat megsérti, és ugyanígy felel a vezető, ha ezt az általa alkalmazott rendező követi el - írta az MTI.

A kép forrása: Szabó Zsuzsanna/Napi.

HOZZÁSZÓLÁSOK