Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Meséljen egy kicsit az eltecon-ról: kik az alapító atyák, kik írják?

Az ELTECON egy közgazdaságtudományi egyetemi oktatási program az ELTE Társadalomtudományi Karán. (http://kozgaz.tatk.elte.hu/hu_kozgazdasagtudomanyi-tanszek,37.html). Alkalmazott közgazdaságtan alapszakunk 2008-ban vett fel először hallgatókat és idén szeptembertől sikeresen megindult Közgazdasági elemző mesterszakunk is. E programokat a Közgazdaságtudományi tanszék gondozza, a blog alapító atyái e tanszék oktatói, illetve azok a közgazdászok, akik ezeknek az oktatási programoknak a kidolgozásában részt vettek, külső munkatársként tanítanak benne, vagy más módokon segítik oktatási céljaink megvalósulását. A blog tehát szorosan kötődik az egyetemi oktatáshoz és a tanszékhez, mint a modern közgazdaságtan eszközeit, módszereit használó, alkalmazó közgazdasági tudományos és elemző műhelyhez. Ha nevekre kíváncsi, Váradi Balázs, Horváth Áron, Szilágyi Katalin, s persze jómagam tettük fel eddig a legtöbb posztot, de rendeztünk már vitafórumokat is, amelyekre hozzászólókat kértünk fel, és ha bárki más a céloknak megfelelő ötlettel jön hozzánk, örömmel feltesszük.

Mikor indult a blog? Milyen elhatározásból kezdtek el tanárként blogolni?

2009 februárjában jelent meg az első poszt. Eredendően az egészet közgazdasági egyetemi hallgatóknak, mindenekelőtt persze a sajátjainknak szántuk. A modern közgazdaságtan logikája még bevezető szinten is nehéz, a kezdő diákot elbátortalaníthatja az absztrakt logikai struktúrák tömege. Szerettünk volna olyan rövid írásokat, angol nyelvű szaksajtóban megjelent újságcikkeket vagy az angolszász közgazdasági blogoszférában megjelent posztokat a rendelkezésükre bocsátani, amelyek az általuk tanult modellek hasznosságát, gyakorlati kérdésekben való alkalmazhatóságát demonstrálják. Vagyis éppen tanári mivoltunk ösztönzött a blogolás elkezdésére, eredendően az oktatást kiegészítő, segítő eszközének szántuk. Ezt szolgálta a választott műfaj is, a fő profil valójában egyfajta sajtófigyelés, az angolszász sajtó érdekesnek tartott, vagy valamilyen egyszerű közgazdaságtani fogalmat, jelenséget illusztráló cikkére hívjuk fel a potenciális olvasó figyelmét, némi kommentárral ellátva. A kommentár nem mondja el, hogy mi van az írásban, éppen hogy étvágycsináló akar lenni ahhoz, hogy a blogunkra tévedő olvassa el az eredeti cikket. Kisebb számban persze saját rövid tárcáinkat, szösszeneteinket is feltesszük.

A témaválasztás mindenképpen behatárolja egy blog célcsoportját. Ön szerint kik olvassák leginkább az eltecon-t?

Az eredeti célkitűzést valójában csak nagyon mérsékelten sikerült elérni, saját diákjaink a vártnál kevésbé érdeklődnek, s akik igen, azok is inkább csak felsőbb éves korukban. Ennek az is lehet oka, hogy a posztok túlnyomó többsége azért egy első-másodéves diákénál magasabb közgazdasági ismeretet igényel, s ezért a kezdő számára nem igazán érthető, és főleg nem érdekes. Mondhatjuk azt is, hogy ez a mi hibánk, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ez a blog legalább annyira szakmai szórakozás, mint szolgálat. Márpedig egészen kezdő szintre, de félrevezető egyszerűsítések nélkül levinni egy közgazdasági problémát az nagy munka és ritkán okoz szakmai gyönyört. Így aztán az átlagos szint sokkal közelebb áll egy már végzett közgazdászhoz. Fő szabály szerint tehát a blog korántsem a laikus nagyközönségnek szól, még akkor sem, ha időnként a hetilapokba írt tárcáinkat itt is lehet olvasni. És még valami: a posztok túlnyomó többségének olvasásához tudni kell angolul. Pontos információink természetesen nincsenek az olvasókról, de a szakmai ismeretségi körben sok a pozitív visszajelzés.

Mennyire törekednek a közérthetőségre? Céljuknak tartják a gazdaságban nem jártas blogolvasók megszólítását is?

Nem, ez egy szakmai blog. Ismeretterjesztő annyiban, hogy egy szakmabeli sem járatos a szakma minden ágában, és mondjuk egy egyetemista sokat tanulhat belőle. Ám nagyon ritka kivételektől eltekintve a nem közgazdász nagyközönségnek nem igazán élvezhető.
Egy blog esetében a kommentek is fontos célt szolgálhatnak - mennyire interaktívak az olvasóik? Alkalmas a blog egy tudományos vita lebonyolítására?
Tudományos vita lebonyolítására tökéletesen alkalmas a blog, erről vannak igen pozitív tapasztalataink. Ám ez nem a szokásos kommentek posztolásán keresztül valósul meg, az ilyent a hozzászólói kör alkalmas megválasztásával meg kell szervezni. A napi kommmentelésben nagyon sok a lankasztó troll akció. Gyakran érzem, hogy a jó szándékú, érdeklődő és hasznos kommentelők egyszerűen kedvüket vesztik, és inkább abbahagyják a kommentelést emiatt. És ez nagy kár.

Mit gondol, a közgazdász-társadalom hogyan viszonyul a gazdasági témákat tárgyaló blogokhoz?

Hála Istennek ma már nagyon sok gazdasági tárgyú blog van, úgy látom, hogy a napi pénzpiaci, pénzügyi eseményeket követők talán a legélénkebbek, mélyebb, elemző alkatú kevesebb van. De együttesen messze elmarad az érdeklődés a közéleti-politikai tárgyú blogokhoz képest. A világban ugyanakkor számos szenzációs közgazdasági blog van, egyetemi professzorok, Nobel-díjasok és sztárközgazdászok is szívesen lépnek erre a területre. Mi nagyon igyekszünk, hogy az e szférában feltűnő írásokat a hazai olvasókhoz közvetítsük.

A péntekenként megjelenő interjúk megkérdezettjei mi alapján kerülnek kiválasztásra?

Olyan embereket akarunk velük megszólaltatni, akik - gyakran éppen saját szándékukból - nincsenek benne a médiában, mint a szokásos sajtó által megszólaltatott megmondóemberek, viszont - szerintünk - komoly tudósok és érdekes emberek. Bemutatásukkal inkább őket szeretnénk példaképül állítani a szakmában még csak kevéssé eligazodó fiatalok számára. Néha kifejezetten elkeserítő, hogy az emberek kiket tartanak közgazdásznak, mi jobban szeretnénk másokat látni ebben a szerepben. Időnként összeülünk, és eldöntjük, hogy ki felelne meg a valójában soha nem definiált, de mélyen átérzett minőségi kritériumunknak, s csak azokat kérjük meg, akik esetében valamennyien egyetértünk.

Gyakorta olvashatunk a posztokban külföldi cikkekre való utalást. Nyomon követi a hazai sajtótermékeket is?

Fő szabály szerint nem. Ennek két oka van. Az egyik, hogy a hazai sajtótermékek mindenki más számára is sokkal inkább szem előtt vannak, keresztül kasul hivatkoznak egymásra, így valójában ezekkel érdemi többletet nem adnánk senkinek. A másik ok az, hogy a gazdasági kérdésekkel foglalkozó hazai szaksajtó az angolszásznál sokkal kevésbé támaszkodik a közgazdaságtan modern elméletének alapstruktúráira. Ez a legkevésbé sem a sajtótermékek vagy az üzleti portálok szándéka miatt van így, hanem az olvasóközönségük közgazdasági képzettségének hiánya miatt. Angliában és az Egyesült Államokban több tízmillió ember tanult azokból a standard Economics tankönyvekből, amelyek nálunk csak az elmúlt évtizedben kerültek bevezetésre, és még ma sem általánosak a közgazdasági felsőoktatásban. Ott a napi szaksajtóban elhangzó érvelések jelentős része is azon a logikán alapul, amit a közgazdaságtan tankönyvek tanítanak. Miután mi is ezt műveljük, mi több egyik feladatunknak éppen e gondolkodásmód elterjesztését tartjuk, az erre gondolkodásmódra épülő cikkekkel jobban tudjuk illusztrálni a közgazdaságtan elemzési technikáit, amelyeket amúgy az egyetemen tanítunk.

Ösztönzik a diákokat is blogírásra?

Itt-ott egy egy posztban besegítenek, de ez nem gyakori.

Szoktak más blogokat olvasni? Van olyan, amit kifejezetten ajánlana az olvasóknak?

A közgazdasági sztárblogokat rendszeresen olvasom, és gyakran szoktunk idézni, átemelni belőlük. Egyes kommentekből arra lehet következtetni, hogy ezt az olvasók egyike másika is megteszi. Szórakoztató és hasznos blogok például a következők: Greg Mankiw's Blog, Paul Krugman's Blog, Free Exchange, Freakonomics blog, Marginal Revolution, Project Syndicate. Szerencsére sok jó és érdekes blog van.