A jegybank újból optimista előrejelzést adott

Az elemzők szerint elérhető a költségvetés 2021-re kitűzött hiánycélja és teljesülni fog az Alaptörvény adósságszabálya - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzéséből.
Rácz Gergő, 2020. július 31. péntek, 19:43
Fotó: Getty Images

A költségvetési törvény szerint 2021-ben az ESA-szemléletű költségvetési hiánycél a GDP 2,9 százaléka, amelyet a globális járvány negatív hatásai, valamint a gazdaság újraindítása és a növekedési lendület visszaállítása miatt szükséges intézkedések indokolnak - idézi a jelentést az MTI. A tervezett hiány 0,9 százalékpontos csökkenést jelent a konvergenciaprogramban 2020-ra jelzett 3,8 százalékos hiányhoz képest. Az MNB előrejelzése szerint a költségvetési törvényben szereplő hiánycél elérhető.

Az MNB prognózisa szerint a költségvetés adó- és járulékbevételei kismértékben magasabbak lehetnek az előirányzatoknál (a jövedelmet terhelő adók nagyobbak, a fogyasztási adókból származó bevételek kisebbek a tervezettnél), ezt ugyanakkor ellensúlyozza az adóbevételi többlet beruházási célú felhasználása a hiánycélig a gazdaságvédelmi intézkedések keretrendszerében.

A költségvetés központi tartalékainak összege 2021-ben 210 milliárd forint lehet, azaz a GDP 0,4 százaléka a költségvetési törvény szerint. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékának összege 118 milliárd forint, a gazdaságvédelmi programok központi tartaléka 68 milliárd forint, míg a járvány elleni védekezés központi tartaléka 25 milliárd forint. A tartalékok összege a 2020. évi kimagasló, közel 500 milliárd forintnál kisebb, de továbbra is magasnak tekinthető.

A gazdaságvédelmi alap (gva) 2610 milliárd forint összegű kiadást tartalmaz, mely fedezetet nyújt a gazdaság védelmével és újraindításával kapcsolatos programok folytatására, kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre. Az alap része a nemzeti foglalkoztatási alapból létrejövő gazdaságvédelmi foglalkoztatási alap (gfa) és a 13. havi nyugdíj, amelynek a nyugdíjbiztosítási alapba érkező fedezetét a gazdaságvédelmi alap biztosítja kiadásként. Az alap tartalmaz egy 68 milliárd forintos szabad tartalékot is, amelynek felhasználásáról a kormány dönthet év közben.

A 2021-es költségvetés megújult szerkezetben, egy pénzalapban, az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapban (ejeva) tartalmazza a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat, az összevonással mintegy 3000 milliárd forintos pénzalap jön létre, melynek kiadásait és bevételeit elsősorban az egészségbiztosítás ellátásainak fedezetét korábban is biztosító egészségbiztosítási alap adja. Az ejeva bevételét képezi a kiskereskedelmi adó és a gépjárműadó teljes bevétele is.

A költségvetési törvény szerint a GDP-arányos adósságráta 3,3 százalékpontos csökkenése várható 2021-ben, míg az MNB előrejelzése mintegy 2 százalékpontos csökkenéssel számol. Az államháztartás EDP-módszertan szerinti GDP-arányos bruttó adóssága a 2019 végi 66,3 százalékról a költségvetési törvény szerint 2020-ban 72,6 százalékra nő, majd 2021 végére 69,3 százalékra mérséklődik. A jegybank előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság-ráta csökkenése a tervezettnél alacsonyabb, mintegy 2 százalékpont lehet.

A költségvetési törvény makropályájában a 2021. évi gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzés (4,8 százalék) összhangban van a jegybank júniusi Inflációs jelentéshez készített prognózisával (3,8-5,1 százalék). A költségvetés ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válság következtében a reál GDP 3 százalékos visszaesésével számol 2020-ban, ami jelentősen alacsonyabb az MNB júniusi Inflációs jelentésében várt 0,3-2 százalékos növekedésnél. A költségvetési törvény szerint a gazdasági visszaesés az idei évre korlátozódik, ami után tartósan magas lehet a növekedés dinamikája. A költségvetés 3 százalékos inflációt jelez előre 2021-ben, ami enyhén alacsonyabb az MNB által várt 3,2-3,3 százaléknál.

A költségvetési törvény megfelel az Alaptörvényben megfogalmazott adósságszabálynak, ugyanis a GDP-arányos adósságráta várható csökkenése számottevően meghaladja az előírt 0,1 százalékpontos mértéket. A költségvetési törvény megfelel az Európai Unió államadósságváltozásra vonatkozó előírásának is. Az eredményszemléletű egyenleg várható alakulása összhangban van az erre vonatkozó uniós és magyar szabályokkal.

A 2021. évi költségvetési törvényben szereplő 2,2 százalékos strukturális hiány magasabb, mint a középtávú költségvetési cél. A középtávú költségvetési célra (MTO) vonatkozó keretrendszer előírja, hogy minden tagállam az Európai Bizottsággal közösen kijelölt strukturális egyenleget elérje, vagy ahhoz megfelelő mértékben közeledjen. A Magyarország számára előírt középtávú költségvetési cél 2021-ben a GDP -1 százaléka.

A 13. havi nyugdíj visszavezetése (a nyugdíjasok 2021 februárjában januári nyugdíjuk összegének 25 százalékát, 2022-ben 50 százalékát, 2023-ban 75 százalékát, 2024-től kezdődően pedig egy teljes havi nyugdíjat kapnak) 2021-ben 77 milliárd forint többletkiadást jelent a nyugdíjbiztosítási alapban, költségvetési hatása a GDP 0,15 százalékát teheti ki, ami 2024-re a GDP 0,6 százalékára emelkedhet.

HOZZÁSZÓLÁSOK