A jövő fenntartható gazdaságának ázsiai modellje

A koronavírus-járvány a gazdasági és társadalmi élet minden területére fenyegetést jelent, amely a gazdaságpolitika reformjában is fordulatot hozhat. A kilábalást követő évtizedekben kulcsszerep juthat a hosszú távú fenntartható növekedésnek, amely hívószavai többek között a digitalizáció és a zöld növekedés, az okos és zöld államok lesznek. Ez az új gazdaságfejlesztési irányvonal kiemelt figyelmet fordít a modern beruházásokon keresztül a munkahelyek teremtésére és azok megvédésére, egyúttal a társadalmi védőháló fejlesztésére. Az MNB által "A jövő fenntartható közgazdaságtana" című könyvben is összefoglalt új növekedés elméleti alapjai a gyakorlatban is megvalósulni látszanak Dél-Korea New Deal-programjában. Fürkésző szemünket vessük hát Magyarország egyik fontos partnerére, Dél-Koreára!
Napi.hu, 2020. szeptember 30. szerda, 10:00
Fotó: Reuters

Horváth Marcell - Sándor Nóra Anna

Magyarország 2019-es legnagyobb beruházóját, Dél-Koreát sem kímélte a koronavírus-járvány, amely előreláthatólag világszinten 4,9 százalékos GDP-visszaesést okoz idén. 2020-ra a koreai jegybank (Bank of Korea - BOK) szakértői év/év alapon 1,3-2,2 százalék közötti GDP-csökkenéssel számolnak, míg az infláció 0,4 százalék lehet, a munkanélküliségi ráta pedig 3,1 százalék volt augusztusban.

Dél-Korea a maga XX. századi nemzeti tragédiájából kilábalva az 1960-1970-es években az exportvezérelt és protekcionista gazdasági stratégiának köszönhetően látványos fejlődésnek indult és vált növekedési bajnokká. Az 1990-es években az évi átlagos GDP-növekedés már 6,9 százalék volt, az egy főre eső GDP 1999-re 16 817 USD-re nőtt. A gazdasági növekedés fő támaszaivá a "nemzeti bajnokok" léptek elő, amelyek közül például a Samsung Electronics, a Hyundai Motor és az LG Electronics bekerültek a Fortuna Global 500-as listájára.

A kétezres évekre azonban a pandémia érkezését megelőzően több kihívással is szembe kellett néznie az országnak. A gyarapodás átlagosan 2,9 százalékra mérséklődött, az infláció ezzel együtt 2-4 közötti szinten állandósult. A gazdaságon túl a dél-koreai vezetésnek olyan belpolitikai kihívásokkal is meg kell küzdenie, mint az elöregedő társadalom jelensége, az alacsony születési ráta, a nők társadalmi helyzetének, valamint a közéletben betöltött szerepének viszontagságai. Ráadásul Dél-Koreának óvatosan kell lavíroznia a geopolitika viharos tengerén is, mert a Kína és az USA közötti globális befolyásért folytatott harc színterévé is válhat. A kereskedelmi háború is hatással volt Dél-Korea exportjának 20 százalékát kitevő félvezetők kivitelére, továbbá a Japánnal fennálló kereskedelmi viszály is aggodalommal töltötte el a vezetést, nem említve Észak-Korea kérdését. A kormánynak geostratégiájában ügyelnie kell a kényes egyensúlyra Pekinggel és Washingtonnal, valamint Tokióval is, hogy egy több rétű, harmonikus geopolitikai kapcsolatot tartson fenn a versenyképesség érdekében.

Az első hullámot jól kezelték

A pandémia első hullámát a 2017-ben hatalomra lépett Moon Jae-in elnök kifejezetten jól kezelte. A széleskörű kijárási és beutazási korlátozások, az új közegészségügyi szabályok, a digitális technológia alkalmazása és a gazdaság jelentős részének ideiglenes leállítása kulcsszerepet játszott a vírus kontroll alá vonásában, ami megteremtette a gazdaság biztonságos újraindításának feltételeit. A sikeres járványkezelés politikai eredménye, hogy az áprilisi parlamenti választások során Moon elnök soha nem látott parlamenti többséget ért el.

A járvány kezelésének következő lépéseként 2020. július 24-én mutatták be a Korean New Deal névre keresztelt, összesen 133,1 milliárd dollár értékű fejlesztési programot. A stratégia teljes pénzügyi keretéből a költségvetés 2025-ig 96,1 milliárd dollárnyi forrást biztosít, míg a fennmaradó 37 milliárd dollárt (a teljes keret mintegy 29 százalékát) a magánszféra adja. A járvány miatti fiskális ösztönzőprogramoknak is köszönhetően a várakozások szerint idén a költségvetési hiány a GDP 3,5 százalékát, míg jövőre 5,4 százalékát is elérheti. A központi költségvetés terheit rövid távon aktív államkötvény-kibocsátási tranzakciókkal igyekszik a kormány enyhíteni.

A New Deal egyfelől a koronavírus-járványból eredő válságból való kilábalás elősegítését, másrészt az ország digitális átmenetének biztosítását, valamint Dél-Korea világgazdasági vérkeringésben betöltött szerepének növelését célozza. A három pillérből (Digital New Deal, Green New Deal, és Stronger Safety Net) álló ambiciózus projekt fókuszpontjában a digitális innovációk támogatása, valamint az okos és zöld gazdaság létrehozása mellett a munkanélküliség csökkentése, illetve a foglalkoztatás és a szociális biztonság erősítése áll. Az adminisztráció a következő 5 évben 1,9 millió új munkahely létrehozását tervezi.

Az adat lett az "új olaj"

A fenntartható gazdasággal kapcsolatos könyvében a Magyar Nemzeti Bank is rávilágított, hogy a XXI. századi technológiai fejlődésnek köszönhetően az adat lett az "új olaj", az adatalapú, digitalizált gazdaság lehet az alapja a modern okos államnak. Így a Korean New Deal-program digitális pillére, a Digital New Deal ezt a trendet figyelembe véve hozott intézkedéseket az ország digitalizációjával kapcsolatban.

A kormány az ország infokommunikációs technológiáknál (IKT) fennálló versenyelőnyét kívánja még tovább fokozni az iparágak digitalizálásával, valamint új iparágak létrehozásával. A Digital New Deal olyan területek fejlesztésére fókuszál, mint az adatkezelési infrastruktúra megerősítése, valamint az adatok és a mesterséges intelligencia integrált felhasználása az iparági big data platformok és digitalizált közszolgáltatások révén. Kiemelt stratégia a kontaktusmentes gazdaság kiterjesztése is.

A gazdaság alapját adó infrastruktúra és szolgáltatások digitalizációja a legkülönfélébb tevékenységeket érinti a gyógyítástól a munkavégzésig (távmunka) és az üzletkötésig. Az egészségügyben az okoskórházak és a hordozható orvosi eszközök, míg az üzleti életben a kkv-k online jelenlétének ösztönzése állnak a program középpontjában.

A jövőre nézve az oktatási infrastruktúra digitalizációja is cél az oktatási rendszer megújításának keretében, amely a munkaerőpiac igényeihez is alkalmazkodó e-learning megoldások átfogó használatát és a modern technológiai ismeretek átadását is célozza. A digitális pillértől az adminisztráció 903 ezer új munkahely létrehozását várja, a projekt költségvetése a magánforrások bevonásával együtt 49 milliárd dollárt tesz ki.

Legyen zöld a növekedés!

A New Deal második pillére a zöld növekedést alapozza meg, amely egyúttal az MNB által is meghatározott, hosszú távon fenntartható közgazdaságtan fő eleme. A Green New Deal a karbonsemleges gazdaság megteremtését tűzi ki célul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, a megújuló energiaforrások részarányának 20 százalékra való növelésével 2030-ig, valamint az infrastruktúra "zöldítésével".

A csomagba olyan intézkedések tartoznak, mint például a középületek, így az iskolák energiahatékonyságának javítása napelemek telepítésével, valamint környezetbarát szigetelés használatával. A cél 2025-ig mintegy 225 ezer bérlakás, 440 óvoda és 1148 kulturális intézmény korszerűsítése és környezetbaráttá alakítása. A közlekedés fenntarthatóvá tétele érdekében a kormány az elektromos és hidrogénhajtású járművek kínálatát 1,13 millióra tervezi bővíteni a szükséges gyorstöltő-állomások növelésével is. A zöld pillérre a magánforrásokkal együtt 2025-ig összesen 61,8 milliárd USD-t szánnak és a projekt várhatóan 659 ezer munkahelyet teremt.

A munkaerőpiac is átalakul

A fenntartható közgazdaságtannal kapcsolatos könyvében az MNB is felhívta arra a figyelmet, hogy az új technológiák jelentős hatással lesznek a munkaerőpiacra, egyúttal át is formálják azt. Ezzel összhangban a Korean New Deal harmadik pillére, a Stronger Safety Net a társadalmi szociális háló erősítésére, a foglalkoztatáspolitikai tevékenységekre, a munkaerő képzésére, továbbá a munkaerőpiac átalakítására irányul.

Ezért átfogó képzési és infrastrukturális fejlesztéseket valósítanak meg a digitális és zöldtechnológiai megoldások széles körű alkalmazása érdekében. Kiemelten fontos a munkaerő szakképzése például olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a számítógépes programozás, továbbá a környezetmenedzsmenttel, illetve a környezetmérnöki szakterülettel kapcsolatos képzések nyújtása is. A programot az állam összesen 23,9 milliárd dollárral támogatja és a tervek szerint 339 ezer új munkahely jön majd létre.

A Korean New Deal egy új, fenntartható jövő képét vetíti előre, amelyben az állami és a magánforrások együttes felhasználásával jelentős beruházások indulhatnak a kkv-k támogatására, új munkahelyek teremtésére és a meglévők megtartására, az innovációs tevékenység ösztönzésére, valamint az oktatás fejlesztésére. Ezek a beruházások megteremtik a fenntartható gazdasági növekedést és egyúttal biztosítják a hosszú távú fenntarthatóság kritériumait is, így hozzájárulnak az ország versenyképességének növeléséhez. A XXI. századi komplex, kihívásokkal teli világban érdemes lesz figyelemmel kísérni a nyugati gondolatok keleti mintáit is.

A szerzők az MNB munkatársai.

HOZZÁSZÓLÁSOK