Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A nemzetgazdasági tárca szándéka szerint nem a hatályos törvényt módosítanák, hanem egy új törvényt alkotnának a kereskedelmi és iparkamarákról - mondta Matolcsy.

Az Országgyűlés honlapján közölt, Tóth Csaba szocialista parlamenti képviselő társadalmi egyeztetést firtató kérdésére a miniszter kifejtette: a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény meghatározza azon szabályozási tárgyköröket, amelyek esetén nem szükséges, továbbá azokat a Magyar Köztársaság számára különösen fontos érdekeket, amelyek előrelátható sérelme esetén egyáltalán nem bocsátható egy tervezet társadalmi egyeztetésre.

A kamarai törvény tervezete ilyen jellegű rendelkezéseket (szabályozási irányokat) is tartalmaz, amelyek tehát mentesek lehetnek a társadalmi egyeztetés alól - fogalmazott a miniszter. A felsorolt kivételek az elektronikus információszabadságról szóló törvényben meghatározottakat veszik alapul.

A minisztériumnak nem szándéka a társadalmi egyeztetés mellőzése, azonban az általános társadalmi egyeztetést ezen kérdések, témakörök belső véglegesítését követően szükséges és célszerű lefolytatni - tette hozzá a miniszter.

Matolcsy továbbá megjegyezte azt is: a tervezet belső előkészítése során a minisztérium több fórumon is egyeztetett, illetve kérte az érintett szervek szakmai véleményt, ideértve a Vállalkozásfejlesztési Tanácsot, amely február 17-i ülésén napirendi pontként tárgyalta a tervezet koncepcióját. A Vállalkozásfejlesztési Tanácsülésen a kormányzati szervek képviselőin túl részt vettek a munkavállalói és a munkaadói oldalt képviselő szervezetek is.

A miniszter szerint a tervezet általános társadalmi egyeztetése rövidesen, a tervezettel kapcsolatos szabályozási kérdések végleges lezárását követően megtörténik.

A VOSZ egyetlen kamarát akar

Közben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közölte: azt javasolja, hogy 2012. január 1. napjától egyetlen közjogi kamara működjön Magyarországon Magyar Gazdasági Kamara (MGK) néven. A VOSZ azt követően alakította ki álláspontját, hogy megismerte a szakmai vitára bocsátott "Vidékfejlesztési, agrár - és élelmiszergazdasági kamarákról", valamint a "Kereskedelmi és iparkamarákról" szóló törvénytervezetek tartalmát.

A munkaadói szövetség szerint az erős közjogi felhatalmazással rendelkező MGK létrehozása révén jelentősen egyszerűbbé és olcsóbbá válhatna a gazdasági önkormányzat működtetése, továbbá megszűnne a jelenlegi kettősség a kereskedelmi és iparkamara, valamint az agrárkamara között.

A VOSZ javaslata szerint az egységes köztestületi kamara (MGK) szervezeti felépítésében az ipari, a kereskedelmi, a mezőgazdasági és a szolgáltatási szektor elkülönített alelnöki irányítás alá tartozhatna. A központi kamara (MGK) szervezeti struktúráját a területi gazdasági kamarák átvehetnék.

A Magyar Gazdasági Kamara megalakítása esetén egységes kamarai tagdíj fizetés érvényesíthető lenne, amely minden regisztrált vállalkozás esetében évi 5000 forint lenne. Az új kamara kibővült közfeladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet döntő többségét az állami költségvetésnek kell biztosítania - hangsúlyozta a VOSZ.

A Parragh László, a MKIK elnöke egy, a Világgazdaságban megjelent hétfői cikk szerint azt mondta, hogy a dokumentum gyakorlatilag egy kerettörvény: rögzíti a legfontosabb jogosítványokat, de sok részletet nyitva hagy, azzal a szándékkal, hogy amikor a politika át akar adni egy-egy feladatot, hatáskört, jogosítványt a kamarának, akkor azt be lehessen illeszteni a jogszabályba.

 

A vállalkozók nem akarnak kötelező kamarai tagságot

A GKI Gazdaságkutató Zrt. által nemrégiben publikált felmérése azt mutatta ki, hogy a cégek összességében nem értenek egyet a kamarai tagság kötelezővé tételével. A GKI a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek körében végezte a felmérést, 1200 vállalatvezető megkérdezésével. Ebben a gazdaságkutató a következőképp összegezte az eredményeket: ha tekintetbe vesszük, hogy a megkérdezett vállalkozói kör a nagyobb cégeket tömöríti, s a kisebb cégek valószínűleg még kevésbé tartják fontosnak a kamara tevékenységét, megkockáztatható az a kijelentés, hogy a kötelező kamarai tagságot - a jelenlegi kamarai vezetőktől eltérően - a vállalkozók nem támogatják.