A kétszintű érettségi hatásai a munkaerő-piacra

Milyen munkaerő-piaci hatása lesz a kétszintű érettséginek középtávon? Folytatódik-e a diplomás munkanélküliek számának növekedése? Csökkenni fog-e a tartós alulfoglalkoztatottság mértéke? Mi lesz azokkal, akik középszintű érettségit tettek, de nem jutottak be az egyetemre? Mennyi lesz a diplomások száma 2015-ben?
Ember Zoltán, 2005. július 28. csütörtök, 15:24
Fotó:


A rendszerváltás után Magyarországon alapvetően megváltozott a felsőoktatás rendszere: az egyetemek tömegével bocsátották ki a diplomásokat, akiknek a végzettsége formálisan ugyan magasabb lett, de életkilátásaik ettől még nem lettek arányosan jobbak. Ugyanakkor a nyolcvanas évek közepétől a tantervi decentralizáció lehetőséget biztosított a középiskoláknak arra, hogy egyedileg alkalmazkodjanak a változó társadalmi háttérrel és felkészültséggel érkező tanítványaikhoz. Ez azonban a középiskolák közti különbségeket is felerősítette: bizonyos intézmények a felsőoktatási felvételire, mások pedig a munka világára készítettek fel. "Bár jogilag azonos érvényű volt a kiadott bizonyítvány, mindenki tudta, hogy vannak erősebb és gyengébb gimnáziumok, vagyis létezik egy valós hierarchia a képzésben. Vagyis nem az vált döntővé, hogy van-e érettségije a gyereknek, vagy nincs, hanem az, hogy melyik iskolában végzett" - mondja Sáska Géza oktatáskutató.

Formálódóban az új elit
Sáska Géza szerint a most bevezetett struktúra következménye éppen az, hogy ezt a természetes hierarchiát legitimizálja, vagyis elválasztja egymástól a középfokú iskolák munkaerőpiacra, illetve a felsőoktatás különböző szintjeire felkészítő típusait. "A 2005-ös felvételi eredményekből már kiolvasható, hogy csak az férhet hozzá az államilag finanszírozott nappali tagozatos felsőoktatás csúcsához, akinek van nyelvvizsgája, és sikeres emelt színtű érettségit tett. Aki nem rendelkezik ilyennel, az vagy fizet, vagy a nem-szelektív felsőoktatásban tanul tovább, vagy az érettségijével próbál meg boldogulni" - mondja Sáska Géza.

Közelebb az egyetem eszméjéhez
Az új rendszer ugyanakkor közelebb hozza a középiskolai képzés egy részét a hagyományos egyetemi kultúrához, az egyetem eszméjéhez. "Mivel a rendszer részben a tudásba való befektetésnek fogja fel a képzést, részben a maga értékrendje alapján választja ki a képzésnek legjobban megfelelő hallgatókat, ezért az emelt szintű érettségivel bejutottak társadalmi helyezte mindenképpen kedvezőbb lesz a mostaniakénál" - mondja a kutató. Vagyis nehezebb lesz bejutni a mérvadó egyetemre, de aki bejutott, annak teljesítményét várhatóan presztízsemeléssel honorálja a társadalom. "Ez pedig lehetőséget kínál arra, hogy a diplomás értelmiségi devalválódott státusza ismét felértékelődjön" - véli Sáska Géza.

Továbbra sem vesznek fel csak érettségizetteket
Munkaerő-piaci szempontból ugyanakkor kérdés marad, hogy mi lesz azokkal, akik középszintű érettségit tettek, de nem jutottak be az egyetemre. Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) alelnöke szerint önmagában a kétszintű érettségi nem fogja alapvetően befolyásolni a munkaerő-piaci szerkezetet. "A társadalomban a diplomának olyan erős presztízse van, hogy ha már valaki elmegy gimnáziumba, abból nehezen lesz lakatos" - mondja az alelnök. A megkérdezett fejvadász cégek szerint a kétszintű érettségi nem csökkenti a diplomás munkaerő iránti igényt, sőt: sokan azt valószínűsítik, hogy megbízóik továbbra sem vesznek fel középfokú végzettséggel munkavállalót.

Felnőttképzés előnyben
Horváth Zsuzsa, az Országos Közoktatási Intézet (OKI) munkatársa szerint nehéz megjósolni, hogy milyen munkaerő-piaci hatása lesz a kétszintű érettséginek, ugyanakkor biztos, hogy középtávon nem fog lecsökkenni a gimnáziumokba jelentkezők száma. "Jelenleg a munkaerő-piacon érettségi nélkül lehetetlen elhelyezkedni, viszont önmagában az érettségi nem elegendő a munkába álláshoz" - mondja a kutató. Az OKI reményei szerint a felnőtt szakképzés szerepe fel fog értékelődni, mivel akik nem felvételiznek újra, kénytelenek lesznek elvégezni valamely szakmai felnőttképzést.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Jaspis, 2005.07.28 17:29

Azért azt lássuk be, hogy még mindig akad szép számmal olyan munkakör ebben az országban is, amihez szakemberek kellenek - tehát nem gimnáziumi érettségivel rendelkező, egyetemről kimaradt fiatalok, hanem a szakmunkásképzőből kijövő, két kezi munkára hajlandó emberek, ill. szakközépiskolában érettségizők. Sajnos ma már a szakmunkás végzettség iszonyúan degradáló kategória lett, pedig a kenyeret se diplomások sütik. :((( Szóval van élet diploma, és uram bocsá, gimnáziumi érettségi nélkül is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html