Járai Zsigmond, a jelenlegi Költségvetési Tanács (KT) elnöke látogatást tett Domokos Lászlónál, az Állami Számvevőszék elnökénél, a KT tagjánál. A megbeszélésen a tanácsról szóló törvény előkészítéséhez (ez sarkalatos törvényként ősszel kerülhet a parlament elé) kapcsolódó kérdéseket is megvitatták - derül ki a a számvevőszék hírportáljának tudósításából.

Járai Domokos meghívására érkezett a számvevőszékhez. A megbeszélésen először a KT-ról szóló törvény előkészítéséhez kapcsolódó kérdéseket tekintették át, majd a tanács 2012. január 1-től megváltozó szerepéről volt szó. Az új alaptörvény rögzíti ugyanis, hogy 2012 után a KT beleegyezése nélkül nem lehet elfogadni a költségvetést. A - mindenkori jegybankelnökkel együtt - háromfős KT-nak azt kell megítélnie, hogy teljesül-e az alkotmány államadósságra vonatkozó feltétele (vagyis hogy biztosított-e az adósság csökkenése, vagy legalábbis szinten maradása), ha pedig nem, akkor a kormánynak új költségvetési tervet kell készítenie.

A tanács csakis olyan költségvetést támogathat, amelyik az államadósság 50 százalékra való csökkenését támasztja alá. Ha ez nem teljesül, akkor a KT felelőssége megvétózni a tervezetet, és ezáltal megakadályozni, hogy kiszolgáltatottá tegye az országot a külső pénzügyi hitelezőknek - mondta Domokos. Véleménye szerint fontos, hogy a jogi szuverenitás mellett Magyarországnak a gazdaság alapjait is helyre kell állítania.

A megbeszélés során áttekintették a KT idei teendőit is, külön kitérve arra, hogy a tanácsnak már az idei év végén feladata lesz, hiszen joga lesz visszaküldeni a 2012-es költségvetési tervezetet, amennyiben az nem felel meg az alaptörvényben rögzítetteknek. Domokos beszámolt arról, hogy az ÁSZ már megkezdte a felkészülést a jövő évi költségvetési tervezet véleményezésére, ezzel kapcsolatban elindultak a szakmai munkálatok, és a múlt évi zárszámadás bázisadatainak ellenőrzése is folyamatban van.

A kormánytöbbség még 2010 decemberében úgy módosította a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvényt, hogy a KT és tagjainak jogállásáról igencsak keveset tartalmaz a jogszabály (ez alapvetően annak köszönhető, hogy a sietségben az volt a fontos, hogy minél hamarab menjenek a "régiek"). A jelenleg érvényes szabályok szerint a KT tagja az MNB elnöke, az ÁSZ elnöke , valamint egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású közgazdász, az  utóbbi személy vezeti a tanácsot, hívja össze ülését és állapítja meg a napirendet, valamint képviseli a KT-t. A törvény szerint a testület akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Döntéseit a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza - azaz a jelenlegi felállás mellett szinte garantált a Domokos-Járai tandem akaratának érvényesülése. Ez alól a törvény alapján csupán egy kivétel van: a tanács szervezeti és működési szabályzatát egyhangú döntéssel kell elfogadni (Napi Gazdaság Online, 2011. május 28.).

A jelenleg érvényes törvény úgy fogalmaz a KT az országgyűlés törvényhozási tevékenységét támogató háromtagú testület. E minőségében véleményt nyilvánít az országgyűlésnek benyújtani tervezett költségvetési törvény tervezetéről. Ehhez a kormány a tervezetet megküldi a tanácsnak, amelynek a kézhezvételt követően maximum 10 napja van arra, hogy kialakítsa álláspontját. Ha a tervezettel kapcsolatban annak hitelességére vagy végrehajthatóságára vonatkozóan alapvető ellenvetései vannak, a KT az egyet nem értését jelezheti. Ebben az esetben a kabinet a tervezetet ismételten megtárgyalja, és ismételt véleményezésre megküldi a KT-nek, amelynek a második alkalommal már csak 5 napja van a véleményezésre - ezután a büdzsé tervezetét be lehet adni a parlamentnek.

A jövő januártól hatályos Alaptörvény 44. cikke szabályozza a KT tennivalóit a tanács az országgyûlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. A KT igazi erejét pedig az adja meg, hogy a központi költségvetésrõl szóló törvény elfogadásához a tanács elõzetes hozzájárulása szükséges, annak fügvényében, hogy a teljesül a hiányszabály, az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya csökken-e. Az Alaptörvény úgy fogalmaz, hogy a KT működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Ezzel viszont megnyílik a lehetőség, hogy a kormánytöbbség tovább "finomítsa" a KT-re vonatkozó szabályozás - valamikor az ősz folyamán.