Emlékeztetett arra, hogy 2012-ben vezették be a tájékoztatási kötelezettséget; eszerint az egyes kórházak adatait előbb megyei, majd országos szinten összesítik. A tiszti főorvos javulónak mondta a magyarországi helyzetet. Háromféle kórházi fertőzést vizsgálnak, ezek közül egyben romlott a helyzet: az úgynevezett multirezisztens, tehát az antibiotikumoknak vagy más gyógyszereknek ellenálló kórokozók által okozott fertőzések száma növekedett. Ez a növekedés világtendencia, Magyarországon lassabb a növekedés. Ezzel összefüggésben a jövőben a legnagyobb kihívást és veszélyt éppen az antibiotikummal szemben ellenálló baktériumok okozzák. Ebben segíthet a helyes antibiotikum-használat, amelyet igyekeznek meghonosítani a magyarországi egészségügyi ellátásban. Problémát jelent, hogy sokszor nem célzott antibiotikumot, hanem szélesebb spektrumút használnak.

A másik két fertőzéstípusban a véráramfertőzéseknél (szepszis) és a clostridium difficile-ben (ami az antibiotikum-használattal összefüggő hasmenések leggyakoribb kórokozója) jelentős javulást tudtak elérni, utóbbiban 15 százalékot meghaladó a csökkenés. A kórházi kézhigiénés rendszer fejlesztésére komoly erőfeszítéseket tesznek, ezek között említette, hogy csak idén hat módszertani levelet adtak ki.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, a kórházi fertőzésekkel könnyű az embereket riogatni, vagy azt politikai célokra felhasználni, de szeretné, ha inkább a veszélyekre való "reagálásra" kerülne a hangsúly. Az államtitkár is a túlzott antibiotikum-használat veszélyére figyelmeztetett, utalva arra, hogy minél több antibiotikumot használnak, annál több rezisztens, ellenálló törzs alakul ki. A fertőzési adatok intézményi szintű bontására egyelőre nem érett meg a helyzet, de egyetértett abban, hogy erre később át kell majd térni. Az államtitkár azt hangoztatta, Magyarország európai viszonylatban is büszke lehet a kórházi fertőzéseket megfigyelő, tájékoztató rendszerére.