A kormány tovább pörgetné az uniós pénzosztást

A következő években növelnék az uniós támogatások kifizetési sebességét és 1700 milliárd forintot osztanának ki évente - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség kiemelt fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. A támogatott cégek offshore-vizsgálata még tart, de csak azokat büntethetik majd, amelyekkel 2011 január elseje után kötöttek szerződést.
Dzindzisz Sztefan, 2013. október 8. kedd, 11:32
Fotó: Napi.hu

A mostani, 2007 és 2014 közötti uniós költségvetési időszakban összesen 8200 milliárd forintot használhatott fel Magyarország, ennek 99 százalékát már odaítélték, amiből mintegy 60-65 ezer fejlesztés valósulhatott meg - jelentette be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség kiemelt fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. Az elmúlt időszakban rekordszintre pörgött a kifizetési ütem (ez egyébként valamennyire természetes folyamat, hiszen a ciklus utolsó évében értelemszerűen minél több pénz ki akar pörgetni a rendszer - a szerk.), az év első hónapjában például közel 1000 milliárd forint kerül a piacra, az év végére pedig el szeretnék érni az 1500 milliárd forintot.

Az operatív programok felfüggesztésével kapcsolatban a helyettes-államtitkár elmondta, hogy a felfüggesztett 13-ból 10-et már újraindítottak, ennek is köszönhető, hogy a múlt héten 350 milliárd forint érkezett Brüsszelből a magyar kasszába. Ez Csepreghy szerint már csak azért is fontos, mert ezáltal a költségvetés egy olyan fejezetét sikerült újratölteni, amivel el lehet érni, hogy a kifizetések jelenlegi szintjét továbbra is tartani lehessen.

A szakember azt is elismerte, hogy vannak olyan területek, ahol nem olyan ütemben halad a fejlesztés, ahogy azt eredetileg tervezték - ilyenkor a támogatói szerződésektől való elállással, illetve a tartalékpályázatok behívásával pörgetik fel a kifizetéseket. Az állami tendereket többek közt az úgynevezett Önerő Alappal segítik, két hete például újabb 20 milliárdot csoportosított át ebbe a kalapba a kormány. Arról, hogy ezeknek az államigazgatási fejlesztéseknek mekkora súlya van, Csepreghy elmondta, hogy többek között ilyen pénzekből valósult meg a 4-es metró, a szegedi új villamos, a miskolci villamosfejlesztés vagy az M0-ás legújabb szakasza.

Az új fő célok

A következő uniós időszakban a kormány főképp 6 területre koncentrál: munkahelyteremtés, közlekedésfejlesztés, energiahatékonyság, kutatás-fejlesztés, szegénység elleni küzdelem, illetve a hazai kis- és középvállalatok támogatása. A 2020-ig elérendő célokról a helyettes államtitkár elmondta, hogy a k+f-et a GDP 1,8 százalékára húznák fel (jelenleg ez 0,7-0,8 százalék, miközben az uniós átlagnak 3 százalékot kell elérnie addig), a megújuló energiák arányát 14,6 százalékra emelnék, 10 százalékkal növelnék az energiahatékonyságot, a jelenlegi 3 millió szegénységben élő magyar számát közel félmillióval csökkentenék, míg a korai iskolát elhagyók számát 10 százalékkal vágnák meg.

A Napi.hu kérdésére Csepreghy elmondta, hogy a következő két évben még növelnék is a kifizetések sebességét és 1700 milliárd forintot osztanának ki évente. Egyelőre azonban sok a bizonytalanság, hogy a következő hét éves költségvetési időszak terhére pontosan mikor jelenhetnek meg új pályázatok, mivel az EU végleges költségvetéséről még az uniós döntés is hiányzik.

Ugyanakkor a magyar kormány saját felelősségi körben kiírhat új tendereket - ismerte el Csepreghy, aki szerint így jövő év elején már megjelenhet néhány pályázat. Ezek jellemzően olyan területeken ölelhetnek fel, amelyek úgymond kis kockázatúak, tehát minden valószínűség szerint később le lehet hívni erre a célra uniós forrást - ilyenek például az energetikai projektek vagy a vállalkozásfejlesztés.

Folytatódó az offshore-vizsgálatok

Az NFÜ eddig 46 ezer projektnél kért be nyilatkozatot, ebből eddig 32 ezer érkezett vissza, a vizsgálatok célja, hogy az uniós forrásokhoz csak átlátható tulajdonosi szerkezetű vállalkozások férjenekhozzá - emelte ki Csepreghy. Ezeknek az anyagoknak a vizsgálata jelenleg tart, ám a helyettes államtitkár elismerte, hogy ha úgynevezett offshore cégekre bukkannak, akkor a jogszabályi lehetőségeknek következtében csak azokat büntethetik, akik 2011 január elseje után kötöttek szerződést.

A Napi.hu kérdésére azt is elmondta a szakember, hogy nemcsak a pályázókat, hanem a döntéshozókat is ellenőrzik. Eddig egy-egy egyedi esetről értesültek, ahol büntetőfeljelentést is tettek, aminek következtében mind a megvesztegetni akaró, mind a megvesztegetett előzetes letartóztatásban van. Ugyanakkor, mivel ezek a büntetőeljárások még folyamatban vannak, további részleteket Csepreghy nem kívánt megosztani - azt azonban kiemelte, hogy az uniós éves auditokon mindig 2 százalék alatt maradt a szabálytalanul felhasznált uniós források aránya, márpedig ez az a szint, ami alatt maradva nem kell  uniós vizsgálatról tartanunk.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

hunnland, 2013.10.08 12:17

@Zodiakus: Észak -Olazsországban a 40 000 kkv mit gyárt ??...mindent : dugóhúzótól ,a kávéfőzőn át a bőrkabátig ...,mindent ,járj utána ,vagy nézz szét ott ..!!! ..és éppem ezért nem érinti őket a válság úgy ,mint a Perifériát ...,de igaz ,hogy 500-600 éve működik a családi manufaktúra ipar ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2013.10.08 12:10

@hunnland: És mivel foglalkoznának,mit gyártanának???
ÁÁÁÁ!!!!Gondolom gőzmozdonyhoz kerékpumpát!!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hunnland, 2013.10.08 12:07

Több pénzt a KKV-nak ...a 3000 exportképes KKV helyett 10 000 ilyen kell ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html