A gazdaságkutató szerint a 0,8 százalékos idei GDP-növekedés keresleti oldalú meghatározója a dinamikusan bővülő nettó export lesz. Jövőre már lényegesen magasabb 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, amelyet keresleti oldalról a fogyasztás 1,6 százalékos és a beruházások 2,4 százalékos növekedése határoz meg, de emellett igen fontos tényező marad az exporttöbblet is.


Termelési oldalról a növekedést az elsősorban exportra termelő feldolgozóipar dinamikus bővülése teszi lehetővé, az építőipar és a mezőgazdaság gyengélkedése miatt. A szolgáltatások csak szerény mértékben bővülnek 2010-2011-ben, jóllehet az egyes alszektorok igen eltérő növekedési dinamikát produkálhatnak.


A munkanélküliségi ráta hosszú ideje 10 százalék feletti szinten rögzült, és a gazdaságkutató szerint 2011-ben is csak kismértékű javulás várható. A bruttó bérek növekedése az elmúlt évben lelassult, a versenyszférában a korábbi 7-8 százalékos ütem megfeleződött, míg a közszférában a bruttó bérek csökkentek. A bérnövekedés újbóli felgyorsulására a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet miatt 2011 végéig nem valószínű sem a közszférában, sem a versenyszférában.


Az infláció továbbra is magasabb az uniós átlagnál, erre az évre 4,7 százalékot várnak, míg 2011-re ennél egy százalékponttal alacsonyabb, 3,7 százalékos áremelkedésre számítanak.

A jegybanki alapkamat ebben az évben nagy valószínűséggel már nem változik, marad az 5,25 százalékos szinten, jövőre azonban megkezdődik a kamatemelési ciklus, és 2011 végére 5,5 százalékos irányadó rátát valószínűsítenek a kutatók. A gazdaságkutató azonban megjegyzi, hogy mivel érdemi inflációs nyomás keresleti oldalon nem jelentkezik, az előrejelzésben a legnagyobb bizonytalanság Magyarország kockázati megítélésének várható alakulását övezi. A kockázati prémium tartós megemelkedése a monetáris tanácsot hamarabb rákényszerítheti az alapkamat emelésére - figyelmeztet a Századvég.


Az államháztartás hiánya idén a GDP 4 százaléka körül alakul. Intézkedések nélkül az intézet becslése szerint az adókiesés nagysága elérné a 400 milliárd forintot, melynek több mint a fele a társasági adóra vezethető vissza. A kormány 29 pontos intézkedési terve 200 milliárd forintot kompenzál, a maradék pedig a tartalékokból és az egyéb egyenlegjavító tételekből finanszírozható.


Kérdéses azonban, hogy az önkormányzatok mekkora deficittel zárják az évet, a teljes ESA-hiány szempontjából a legnagyobb kockázatot ennek a szektornak a költekezése jelenti.


A Századvég előrejelzése szerint idén és várhatóan a jövőre is többlettel zárhat a folyó fizetési mérleg. Erre az évre GDP-arányosan 0,8 százalékos, jövőre pedig 1 százalékos aktívumot várnak, ami jó alapot szolgáltathat ahhoz, hogy elkezdődjön külső adósságállományunk leépítése.