Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Mozgalmas idők jönnek Brüsszelben (valamint Strasbourgban), ahol súlyos euró százmilliárdok sorsa dől majd el. Egyrészről tárgyalják a koronavírus-járvány okozta válság gyors kezelésére kitalált helyreállítási alap paramétereit, valamint folyamatosan egyeztetnek a következő, 2021-ben kezdődő hétéves költségvetési ciklus költségvetési keretéről (MFF).

A helyzet nehézsége, hogy mindkettőről meg kellene állapodni, mert bár az előbbi rendezése tűnne égetőbbnek, hiszen kivétel nélkül minden tagállam recesszióval számolhat az idén, így a probléma tovagyűrűzését a lehető leghamarabb meg kellene akadályozni, de a következő hétéves költségvetésről is muszáj lenne mihamarabb megállapodni, ugyanis a 2014-2020-as időszakban indított programoknak a határideje december 31-ével lejár, újabb programokat pedig jogi alap hiányában nem lehet indítani, így megállapodás hiányában a 2020-as költségvetési plafonnal érvényben lévő büdzsével ketyegne tovább az EU. És ha a többéves költségvetés keretéről megegyeztek, még csak azután jöhetnek a szektoriális tárgyalások, hogy mennyi mehetne például a kohézióra, energiára, klímaváltozásra, kutatásra, kkv-k támogatására, diákprogramokra stb., ami szintén hónapokat vehet igénybe.

A jövő héten az Európai Bizottság és az uniós tagállamok állam- és kormányfői (Európai Tanács) is megtárgyalják a 750 milliárdos Következő Nemzedék (Next Generation EU) nevű gazdasági helyreállítási eszközt. Ennek lényege, hogy a 750 milliárd eurós keretből 250 milliárd kölcsönből, míg a másik 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból állna.

Jelenleg ez utóbbinak több kritikusa is van, de mind közül a leghevesebben Hollandia tiltakozik, mellette pedig Ausztria, Dánia és Svédország utasítja el a program egyes részeit. Lényegében a hollandokkal egyetértve azt akarják, hogy a forrásokat ne támogatásokként, hanem hitelként adják oda a koronavírus-pandémiában legsúlyosabban érintett dél-európai országoknak, azzal a feltétellel, hogy nagyobb pénzügyi fegyelmet várhassanak el a megsegített államoktól. Ezt Görögország már megtapasztalta a 2008-as válság után, amikor gyakorlatilag Brüsszel minden megszorítást áterőltethetett, amit szükségesnek tartott. Nem véletlen, hogy a bajba jutott államok ezért a koncepcióért nem rajonganak.

Budapest leporolta a kardot

Magyarország is kritikusa a tervnek, viszont éppen a másik oldalon áll: semmilyen brüsszeli rendelkezést nem akar a forrásfelhasználásról, valamint nem a válság egy adott országra gyakorolt súlyossága, hanem a gazdaságok alapállapota szerint támogatnák a pénzosztást. Vagyis Budapest azt szeretné, hogy a keleti tagállamok, amelyeknek még fel kell zárkózniuk, arányaiban ne kapjanak kevesebb pénzt, mint a régebben csatlakozott és gazdagabb déli vagy nyugati uniós országok.

Pedig az Európai Parlament (EP) és a Bizottság is szorgalmazza, hogy a közös eladósodáshoz és a pénzosztáshoz legyenek - egyebek mellett jogállamisági - kritériumok - ahogy majd a következő hétéves ciklusnál is -, valamint arra is hajlanak, hogy úgy kezeljék a támogatásokat, hogy például a járvány miatt megroggyant olasz és spanyol állam annyi pénzt kapjon, amennyivel talpra tud állni.

Lehet kérni, mert nagyon kell

Mivel a pénzpiacokon előteremtett új forrásokra nagy szükség van, hogy az uniós költségvetést a 2021-2024 közötti időszakban megerősítsék, a budapesti kormány fegyvert is kapott a kezébe, ugyanis a tagállamok teljes egyetértésére lesz szükség a költségvetési vita lezárásához. A Fidesz-KDNP majdnem kétharmados többségű (Koncz Ferenc politikus pénteki halálával már csak egyszerű többsége van a kormánypártoknak) parlamenti képviselete így be is terjesztett egy határozati javaslatot, amely lényegében vétójogot ad Orbán Viktor miniszterelnök kezébe.

A csütörtök éjjel nyilvánosságra került szöveg ugyanis több feltételt is szab arra, hogy a kormány miként tárgyaljon Brüsszelben. Ezek pedig arra utalnak, hogy megpróbálnak pisztolyt szorítani a válságos helyzetben lévő tagállamok fejéhez:

  • a folyamatban lévő, "hetes cikkely szerinti eljárásokat" a Következő Nemzedék EU Eszköz [program] és az MFF elfogadása előtt le kell zárni;
  • a politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból nem támogathatók,
  • a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése - jogállamiság címszó alatt - elfogadhatatlan.

Magyar szempontból mindegyik ügy megjárta már az uniós csúcsszerveket, vagy az EP-t, és bár presztízsveszteséget okoztak a kormánynak, valódi retorziót még nem hoztak, és valószínűtlennek tűnt mindig is, hogy ezeknek tényleges káros kifutása legyen. Még az előző Európai Parlamentben a Sargentini-jelentés alapján határoztak a hetes cikkely szerinti eljárás elindításáról, azt görgetik maguk előtt az uniós szervek, de arra kicsi az esély, hogy az Európai Tanácsban a választott kormányok mindegyike egyetértsen abban, hogy a jogállamiság olyan súlyosan sérült Magyarországon, amiért megvonhatnák az uniós költségvetési támogatásokat.

Mivel Lengyelországra a bírói kinevezési rendszer átalakítása miatt szintén ráhúzták a hetes cikk szerinti eljárást, egy vétó biztosan jönne a hasonló cipőben járó szövetségesektől, de valószínűtlen az is, hogy Janez Jansa szlovén miniszterelnök kormánya támogatná az ilyetén fellépést.

Ugyanígy a költségvetési vitában valószínűleg csak részeredményeket tudtak volna elérni más tagállamok vezetői abban, hogy jogállamisági feltételekhez kössék a pénzosztást. Esetleg felmerülhet, hogy a következő hétéves ciklusban a keret töredékének megítélésénél szerepet játszhatna a demokráciavédelem bírálati szempontként.

Hárít és szúr

A benyújtók - a fideszes Kövér László, Simicskó István és Kocsis Máté, valamint a becsatlakozó KDNP-s Hollik István - a szövegben meg is fogalmazzák, hogy szerintük a jog uralmát féltő szempontokkal mi a bajuk, valamint hogy vétót várnak a kormánytól:

Az uniós jogállamisági eljárások mára ideológiai alapú politikai boszorkányüldözéssé váltak, megosztották a tagállamokat: párbeszéd helyett egyoldalú vádaskodást, kölcsönös megértés helyett feloldhatatlan konfliktusokat szültek, jogállami elvek helyett a politikai érdekérvényesítés eszközei lettek. A jogállamiság elvével maga a csomag sem egyeztethető össze, hiszen a javaslat előterjesztésének oka és legfőbb célja éppen azon országok gazdaságainak megsegítése, amelyek évek óta megszegik a közös uniós jog részét képező maastrichti kritériumokat.

A maastrichti kritériumok egyébként szigorúan gazdasági jellegű előírások az eurózóna államainak: az inflációs ráta egyéves referencia-időszakban nem haladhatja meg 1,5 százalékánál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagát; az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát; a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát. Továbbá alkalmazkodni kell az árfolyammechanizmus (ERM) rendszeréhez, és a hosszúhozamok is csak két százalékkal múlhatják felül a legrosszabb három inflációjú országban lévő átlagot. Jelenleg ennek egyébként nem felel meg az eurózóna legtöbb tagja, köztük a valóban nagy bajban lévő Olasz- és Spanyolország, valamint az egy fokkal jobb helyzetben lévő Franciaország sem.

Az új kommunikációs irány már látszik

Ha együtt hoztuk létre ezt az adósságot, akkor ne korlátozzuk egymást abban, hogy ezt a pénzt hogyan használjuk fel. Másként kell újraindítani a gazdaságot Franciaországban és itthon. Ne keverjük bele ebbe a politikát

- reggel már ezt, a fent ismertetett határozati javaslatra rímelő kijelentést tette Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában.

Itt derül ki, hogy a magyar kormány megragadja majd a lehetőséget, hogy az elmúlt időszak bosszantó számonkéréseit lezárja a költségvetési viták során. Maga a kormányfő egyébként ki is tért arra, hogy a nagy tagállamok (Németország és Franciaország a két fő lobbista a közös uniós hitelfelvétel mellett) választották az új eszközprogramot, mint mentőövet, aminél szerinte Magyarország tudna jobb módszert. Valamint azt is elmondta, hogy "megvétózhatnánk, ha akarnánk" a javaslatot, de figyelembe vesszük a másik 26 tagállam érdekeit is.

Várhatóan tehát a civil ügyet - ezért szintén hevesen bírálták a kormányt -, a hetes cikkely szerinti eljárás lezárását bedobja majd a kormány a vita közben. Ráadásul most, hogy ég a ház - az Európai Bizottság frissített előrejelzése szerint az euróövezet gazdasága idén 8,7 százalékkal zsugorodik, az egész EU-é pedig 8,3 százalékos recesszióba kerül - elképzelhető, hogy a gyors pénzosztás reményében továbbra is jegelhetik a lengyel-magyar vér és dacszövetség ellen indított jogállamisági eljárásokat. A német soros elnökség programja viszont arra utal, hogy a témát nem fogják teljesen dobni, sőt év végéig még kétszer is előkerülhet, ám most per pillanat nem ez a fő szempont.

A belga Charles Michel, az Európai Tanács elnöke már utalt is arra, hogy kompromisszumos megoldásra van szükség. Kérte a tagállamokat, hogy legyenek engedékenyebbek, kérdés, mennyire akarnak több pénzt adni Magyarországnak a többiek, és ki nyeli le, hogy a demokratikus értékeket most elfelejtsék a járvány utáni kármentés miatt.