A magyar gazdasági-társadalmi kitörési stratégiának belső erőforrásaink mozgósítására, és a külső feltételekhez való újszerű alkalmazkodására kell építenie - vélekednek a szakértők.
Az új stratégia legfőbb iránya az innováció, a kutatásfejlesztés és a technológiai haladás lehet - ez derül ki az Ecostat és az MTA közös kutatásából, melyet csütörtökön mutattak be Budapesten. Rövid távon a nemzeti termelési, fenntartási és működtetési költségek csökkentésére kell koncentrálni, ennek az államháztartási és társadalmi ellátó rendszerek gazdálkodásának racionalizálásán kell alapulnia - szögezi le a tanulmány.
A jövőben sem nélkülözhető a külső tőke bevonása, Magyarország méretei és nemzetgazdasági nyitottsága. A jól megválasztott termékkörre alapozott export-orientáció mellett egy integrált, hatékony hazai vállalati szerkezet kialakítása is kitörési pontot jelenthet. Szükség van a jövedelmi folyamatok átalakítására is, az erre irányuló reformtörekvéseket viszont a világválság nehezíti.
A társadalmi megújulás feltétele a feketegazdaság és a korrupció elleni hatékony fellépés, egy vállalkozás- és munkabarát adórendszer és jogi környezet kialakítása.
A feszültségek csökkentésének egyik alapvető eszköze a foglalkoztatottság növelése, a strukturális sebezhetősége csökkentése és a versenyképesség erősítése - véli Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet (VKI) igazgatója. Inotai ugyanakkor felhívta a figyelmet az intézkedések gyakran elhallgatott, etikai kérdéseket is felvető következményére: a válságkezelés költségére.
A mentő- és ösztönzőcsomagok következtében a maastrichti célértékeken Európa-szerte jóval túlduzzadó költségvetési hiányt a következő generáció fizeti majd meg, ráadásul a szükséges adósságkezelés erős inflációs nyomást generál majd.
A VKI igazgatója szerint a válság utáni korszakban nem várható egy mainstream filozófia kialakulása, csupán gazdaságpolitikai keverékek fognak létrejönni, melyben egyes régiók, országok sajátos körülményei is helyet kaphatnak. A krízis elvonultát követő ideológiai válság azonban vissza fog hatni a társadalmi-politikai helyzetre.
Magyarország válság utáni időszakra való sikeres felkészülésének meghatározó korlátja nem a gazdasági, és nem a pénzügyi, hanem a példátlan méreteket öltött tudati sebezhetőség: a reformkészség alacsony szintje, a múltba menekülés, a belpolitikai polarizáltság és a szolidaritás, mint társadalmi gyakorlat ismeretlensége - figyelmeztet Inotai.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.