A közraktári piacot is fellendíti a kormány

A közraktári törvény módosítása több ponton erősíti a közraktári tevékenységgel és hitelezéssel kapcsolatos bizalmat: bevezeti a közraktári biztosítékot, és 2017-ig teljes körűen kötelezővé teszi a művi közraktározásnál az elektronikus vagyonvédelmet.
Kiss Melinda, 2013. április 11. csütörtök, 18:21
Fotó: Napi.hu

A kormány elfogadta a közraktári törvény módosításáról szóló előterjesztést - adta hírül a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A módosítást az elmúlt években a piaci bizalmatlanság miatt stagnáló közraktári piac fellendítése indokolja. A tárca szerint a változások elfogadása után biztonságosabb és átláthatóbb lesz a közraktárak működése. Az NGM adatai szerint az elmúlt 3 évben a hazai közraktárak 126 milliárd forint értékű idegen áru kezelését, raktározását, őrzését végezték, míg a közraktárakban elhelyezett termékekre és a kibocsátott közraktári jegyekre nyújtott hitel értéke 93 milliárd forintra tehető.

A törvénymódosítás bevezeti a közraktározási biztosítékot, amely kizárólag a közraktár engedélyének felfüggesztése vagy visszavonása esetén a letett áruk megőrzése, minőségének biztosítása érdekében használható fel. A közraktározással összefüggő birtokviták elhúzódása veszélyeztetheti a közraktárban elhelyezett jelentős értékű áru minőségének, valamint értékének megőrzését, ezért a törvényjavaslat a váltóperekre vonatkozó rövidebb eljárási határidők alkalmazását írja elő a közraktárakban letett árukra vonatkozó birtokperekre.

módosítás új elemként vezeti be az elektronikus vagyonvédelmi rendszer alkalmazásának kötelezettségét, amelyet első lépcsőben a közraktár saját tőkéjének ötvenszeresét - vagyis 25 milliárd forintot - meghaladó művi (nem a közraktár tulajdonában lévő raktárban történő) tárolás esetén kell alkalmazni. Ezt az értékhatárt több év alatt, fokozatosan csökkentik majd, így 2017-től valamennyi, művi közraktározást végző cégnél megvalósul az elektronikus áruvédelem. Ezzel teljesül a bankok árubiztonsággal kapcsolatos legfőbb elvárása, és ezzel elhárulhat az akadály a közraktári hitelezés feltételeinek enyhítése elől, és fellendülhet a hitelkihelyezés is.

A pozitív hatások már idén jelentkezhetnek, ha még a tavaszi ülésszakon elfogadja a javaslatot a parlament. Jelenleg egyébként összesen 2 cég végez művi közraktározást jelentősebb tételben: az állami tulajdonban lévő Concordia Zrt. illetve a Korona Közraktár Zrt. Utóbbinál már alkalmazzák a 24 órás elektronikus védelmet. A piac harmadik szereplője, az ÁTI-Depot Zrt. pedig saját telephelyén végez közraktári tevékenységet.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

szkiita, 2013.04.11 20:27

@rigolya: ...akkor ez is megbukott ,mint ahogyan nagyon sok dolog a 20 év alatt...,nagyon sok...,meg kell tehát változtatni...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2013.04.11 19:59

Megváltozott a közraktározás rendszere? Mert ha nem, akkor emlékeztetnék: ez a rendszer olyan gyengén működött, hogy egy idő után már nem lehetett hitelfedezetként elfogadni a közraktár-jegyeket, mert bizonytalan volt, hogy tényleg ott és annyi termény van-e, ami a jegyen is...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html