A legjobb egyetemek Magyarországon - a piac másképp rangsorol

Nem a munkaerőpiacon legkeresettebb diplomát adó intézmények vezetik a felsőoktatási intézmények most megjelent, alapvetően a hallgatók, illetve az oktatók színvonala alapján összeállított ranglistáját.
NAPI, 2006. november 16. csütörtök, 07:55
Fotó:

A NAPI Gazdaság cikke

A felsőoktatásban legjobb hely a neves egyetem - derül ki a HVG és az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) közös felméréséből, amely több szempont alapján vette górcső alá az intézményeket. Idén a felsőfokú intézmények egyes karait minősítő szempontok között a korábbinál hangsúlyosabbak a minőségi elemek: például a doktoranduszok száma (a főiskolák nem képeznek ilyeneket, így ezzel is magyarázható az egyetemek jó szereplése). A rangsorok készítése során egyaránt felhasználtak az intézmények saját információszolgáltatásán alapuló és minisztériumi adatokat, az OFIK jelentkezési és felvételi adatgyűjtését, a hallgatók és az oktatók között végzett szociológiai kutatások eredményeit, valamint más nyilvános információforrásokat is.

Az abszolút listán az első helyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészettudományi kara szerezte meg, utána holtversenyben az oktatói ranglistát vezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) természettudományi kara, illetve az ELTE természettudományi kara végzett. Összesítésben a legjobb 15 közé a klasszikus tudományegyetemeken kívül csak a Budapesti Corvinus Egyetem (a "közgáz"), a BME és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem karai tudtak bekerülni. A hallgatói rangsor élén a közgáz társadalomtudományi kara áll, a felvettek kiemelkedő pontátlagán kívül ebben az is közrejátszott, hogy mindegyiküknek volt nyelvvizsgája; ez utóbbival a 157 rangsorolt intézmény közül 17 dicsekedhet. Az összesített listán a főiskolák közül a Budapesti Gazdasági Főiskola külkereskedelmi főiskolai kara szerepelt a legjobban, a maga 47. helyével.

A gazdaságtudományi képzés továbbra is igen népszerű, az évi mintegy hatezer helyre 15-25 ezren jelentkeznek. Az intézményi kínálat gazdag, de a minőségi mutatók meglehetősen eltérőek. A bekerülők színvonala alapján a nagy fővárosi intézmények vannak a legjobb helyzetben, de a képzés évei alatt a nagyobb vidéki egyetemek hallgatói is "belehúznak", és igen jó tudományos eredményeket érnek el. A kisebb, csupán pár éve alakult főiskolák pedig minőségi oktatói kar toborzásával vagy a kedvező oktató-hallgató aránnyal próbálják meg állni a versenyt. A munkaerőpiac a korábbinál kevésbé kitárt karral fogadja a pályakezdő közgazdászokat, egyre hosszabb az álláskeresési időszak. (A közgáz Karrier Irodájának idei felmérése szerint a friss diplomások átlag bruttó 216 ezer forintos kezdő fizetésre és változatos béren kívüli juttatásokra számíthatnak.)

A nagy hagyományú jogi karok oktatói és hallgatói bázisának szakmai színvonala kiemelkedően magas; a klasszikus jogászképzés (ELTE, Debrecen, Szeged) mellett az utóbbi években előretörtek az igazgatási szakok is (például a Rendőrtiszti Főiskolán és a közgázon), ezekre egyre nehezebb a bejutás, miközben a költségvetési korlátozások miatt az állami szféra telítve van jogászokkal. A friss diplomás jogászok mindenképpen alacsony bérre és nehéz elhelyezkedési lehetőségekre számíthatnak: az ügyvédi irodák többsége szerint egyértelműen túlképzés van, várhatóan sok lesz a pályaelhagyó. Feltehetőleg a jövőben univerzális lesz a jogászdiploma, így olyan munkakörökben is elfogadják majd, amelyek nem igényelnek kifejezetten ilyen végzettséget.

Magyarországon a műszaki diploma presztízse a legjobbak közé tartozik, de a nemzetközileg is versenyképes oktatás ellenére kevesen választják a műszaki pályát - bár a keresett mérnöki szakokra 4-5-szörös a túljelentkezés. A képzést a BME dominálja: az ágazati toplista első hat helyére csak az ő karai kerültek. A tehetséges fiatalok, valamint a gyakorlott oktatók jelentős része is ide jön; az egy oktatóra jutó magas létszám azonban visszaüt: a vidéki egyetemeken tanulók eredményei jobbak. A munkaadók körében is kimagasló a BME-n szerzett mérnöki diploma elfogadottsága: gyakran előnyben részesítik a kisebb főiskolákkal szemben. A kezdő mérnökök fizetése a műegyetemi állásbörzék tapasztalatai szerint 200-250 ezer forint körül van.

HOZZÁSZÓLÁSOK