A lista elején Magyarország - de erre nem lehet büszke a kormány

Hazánkban a hetedik legnagyobb az iskolai rendszert idő előtt elhagyók száma, és szintén a hetedik legrosszabbak vagyunk a felsőfokú végzettségű emberek arányában az Európai Unió 28 tagállama között - derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból.
Szabó Dániel, 2017. április 26. szerda, 15:52

Az egész Európai Uniót tekintve csökkent azoknak a fiataloknak a száma, akik legfeljebb másodfokú - vagyis érettségivel, szakképesítéssel - fejezik be tanulmányaikat. Míg 2002-ben a 30 és 34 év közötti uniós állampolgárok mintegy 23.6 százaléka rendelkezett csak felsőfokú végzettséggel, addig 2016-ra ez a szám 39,1 százalékra emelkedett.

A leglátványosabb az emelkedés az ebbe a korcsoportba tartozó nőknél: 24,5 százalékról 15 év alatt 43,9 százalékra emelkedett. Ez az arány már most magasabb, mint az Európa 2020 stratégiában meghatározott célérték, amely a 30-34 évesek 40 százalékát tartaná az oktatási rendszerben a diplomázásig - írja az EU statisztikai hivatala.

Magyarország lemarad

A legtöbb fiatalnak Litvániában van valamilyen felsőfokú végzettsége: itt 58,7 százalékuk rendelkezik diplomával vagy más okleveles képesítéssel. A második Luxemburg, ahol 54,6 százalék ez az arány, a harmadik Ciprus 53,4 százalékkal.

Magyarország a lista hátsó felében szerepel, a 21., de a régiós versenytársak közül megelőzzük a cseheket, a szlovákokat és a horvátokat is. A legrosszabb arány Romániában van, ahol csak a fiatal felnőttek 25,6 százaléka rendelkezik gimnáziuminál magasabb végzettséggel. Nálunk ez az arány közel 35 százalék.

A 18-24 év közötti korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon a hetedik legnagyobb az unióban: a hazai fiatalok 12,5 százaléka nem rendelkezik középfokú végzettséggel, és nem is tanul tovább. Ez jóval a 10,8 százalékos uniós átlag alatt van, de a régióból is csak Romániában rosszabb a helyzet. A legjobban a horvátok, a litvánok és a szlovákok vezetik a listát, ahol az 5 százalékot sem éri el a képzetlen 18-24 évesek aránya.

Magyarországon ez az arány az évek során ingadozott: a 2010-ben aláírt Európa 2020 stratégiában vállalt 10 százalékos arányt már 2010-ben majdnem elérte hazánk (akkor 10,8 százalék volt az arány), de 2011-ben 11,4 százalékra ugrott ez az adat - idézte fel hétfőn a Népszava. A romlás hátterében a második Orbán-kormány egyik első döntése, a tankötelezettség 16 évre való lejjebbvitele lehet.

A magyar oktatás problémája nemcsak az, hogy sokan hagyják el idő előtt, hanem hogy egyáltalán nem jó: a legutóbbi PISA-teszteken lesújtóan rosszul szerepeltek a magyar diákok.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tarTosPista, 2017.04.26 20:17

Magyarországot tönkre vágták a telhetetlen, soha meg nem telő zsebű korrupt aljadék politikusok.
Fel kellene fogni minden szavazónak, hogy egyetlen olyan mocskot sem szabad beszavazni, akik az elmúlt 27 évben bent voltak, vagy elmúltak 45 évesek. Azokat megfertőzte az elvtársi szellem.
Ezek mindent tönkre vágtak, amit lehetett.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html