A visegrádi országok fenntartható növekedése szempontjából is kulcskérdés a kutatás-fejlesztés és az innováció fejlődése. A térségbeli országok globális versenyképességének javítása érdekében új típusú együttműködésekre, közös gondolkodásra és cselekvésre van szükség. Ennek szellemében és a networking kulcsfontosságú szerepét szem előtt tartva rendezzük meg március 8-10. között a think.BDPST konferenciát, amely rendkívül sűrű programmal igyekszik generálni a határokon átívelő projekteket - jelentette be Baranyi Tamás Péter, az Antall József Tudásközpont (AJTK) kutatási vezetője.

Az eseményen többek közt biotechnológiai, információtechnológiai, az egyetemi K+F projektekről szóló, az ultrakönnyű szerkezeteket, illetve a biztonságpolitika és az innováció kapcsolatát ismertető panelbeszélgetések várhatóak.

A V4 már egy világszerte ismert márkanév

A többi V4 ország már rendelkezik ilyen horderejű konferenciával. A másik három társország emberjogi, biztonságpolitika, illetve gazdasági területen rendez régiós jelentőségű stratégiai konferenciát. A mi célunk az volt, hogy olyan új területet azonosítsunk, amely nem konkurál a többivel, ugyanakkor fajsúlyos, jövőbe mutató jelentőségű - hívta fel a figyelmet Altusz Kristóf, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

A V4, mint együttműködési forma nemzetközi branddé nőtte ki magát, az országok közötti politikai kohézió és szolidaritás iránt még Latin-Amerikából is tapasztaltunk érdeklődést. Emellett Kelet-Közép-Európában jelentős szellemi tőke rejlik. Magyarország jellemzően csak az olimpiai eredmények terén tud a lakosság arányához mérten annyira kimagasló eredményeket felmutatni, mint az innováció, a találmányok tekintetében. Konkrét befektetések esetén ugyanakkor gyakran megfigyelhető, hogy ha egyedül pályázik Magyarország, akkor túl kicsi az invesztoroknak, így a határon átívelő projektek kedvezőbbek lehetnek - mondta Altusz.

Fontos a kooprodukció

Az innováció szerepe egyre markánsabban megjelenik: a tapasztalat, hogy a magyarországi munkaerőt azért értékelik nagyra, mert sokan innovatív ötletekkel állnak elő a gyártási-fejlesztési folyamatokat illetően, amely nagy versenyelőny. A vállalatok termelékenységben, ár-érték arányban a magyar munkaerő a világ élmezőnyében van, főleg a PHD-tudás érhető el nagyon értékarányosan, még a távol-keleti országokénál is kedvezőbben - mondta Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnöke. Ezért például a szolgáltató központok esetén, egyre kevesebb a call center és több a magasabb hozzáadott értékű központ, amely kedvező versenyhelyzet Indiával szemben. Sok esetben versenytársak vagyunk K+F terén a többi V4 országgal szemben, ám egy nagyobb szabású együttműködésnek mindenképpen lenne létjogosultsága. Az innováció kulcsterület, e téren nagyobb arányban várhatóak egyedi kormánydöntésen alapuló támogatások is - fűzte hozzá.

Nem hasznosul a tudás

Az innováció a gazdaságban egyre nagyobb jelentőségű. Az USA-ban például az elmúlt években csak a startupok keletkeztettek nettó munkahelyeket, hagyományos álláshelyeknél főleg csak leépítések, illetve áthelyezések voltak. Ezeknek a munkahelyeknek ráadásul a GDP-hez való hozzáadott értéke többszöröse az átlagnak. A gazdaság új iránya a startup- szcéna és az innováció: ha a világ legnagyobb 500 vállalatát nézzük, bár forgalmuk folyamatosan nő, a nyereségességük egyre csökken. Ezzel szemben a kicsi tech cégeknél a nyereségesség is folyamatosan - gyakran robbanásszerűen nő - részletezte Pongrácz Ferenc, az IBM délkelet-európai üzletfejlesztési igazgatója, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke.

Nem gondolom ugyanakkor, hogy a régió egy újabb Szilícium-völgy lesz a startup aktivitást számba vevő nemzetközi térképen, a nem túl kedvező 22-24. helyen áll Prága, Budapest, valamint Varsó - ám mindenképpen kitörési lehetőség lehet ez a szegmens - értékelt. Pongrácz szerint Magyarországon látványosan nagy szellemi tőke áll rendelkezésre, ám az innováció gazdasági mutatói gyengék, a tudástőke üzleti hasznosítása erőtlen. A mostani szabályozás nem ösztönzi az innovációt a felsőoktatásban, az irányváltáshoz pedig egy cselekvési tervre lenne szükség.