Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa hétfői ülésén - a piac konszenzusos előrejelzésének megfelelően - nem változtatott a kéthetes repó-kamatlábon. A 2010. áprilisi kamatmeghatározó ülés óta 5,25 százalékos irányadó kamatszint az Equilor elemzője szerint az idén már nem is módosul, a Budapest Alapkezelő szakembere pedig úgy véli, a kamatemelési kockázatok októberben még tovább csökkenhetnek.

Az Equilor szakértői szerint bár a magyar állampapírok bechmark hozamai alapján a következő fél éven belül 25 bázispontos emelést áraznak a piaci szereplők, ám ez a forgatókönyv egyre kevésbé valószínű. A kockázati felárak nyár végi megugrása csak ideiglenes volt, ennek hatásai a magyar piacon már múlóban vannak.

Szeptemberben a kormány ígéretet tett a jövő évi költségvetési hiánynak a GDP három százaléka alá szorítására, s ez az elkötelezettség Magyarország nemzetközi megítélésére is kedvezően hatott. A befektetői kockázatvállalás jelentősen javult az elmúlt hetekben, így egyáltalán nem volt meglepetés a változatlan alapkamat - kommentálta a döntést Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere, aki szerint a kedvező fordulatot vett kormányzati kommunikáció mellett az augusztusi - vártnál enyhébb nyomást tükröző - inflációs jelentés, és a mérséklődő bérnövekedés is csillapította a kamatemelési kedélyeket.

Miután az utóbbi hetekben erősödni kezdett a hazai deviza a fontosabb fizetőeszközökkel, így az euróval, a dollárral és a svájci frankkal szemben, az Equilornál úgy látják, hogy 2010 végére stabilizálódhat a forintpiac, és az év közepi szintekhez képest valamivel erősebb árfolyamon, 275-280 forinton normalizálódhat az euró jegyzése.

Bebesy szerint az alapkamat szintjének meghatározásnál az elkövetkező időszakban a forint megítélésének változása mellett rendkívül fontos lesz a költségvetés finanszírozási szükséglete, az állampapír kínálat. Ezzel kapcsolatban az Equilornál látnak még kockázatokat, elsősorban az Államadósság Kezelő Központ új vezérigazgatójának közelmúltban tett nyilatkozata miatt. Az ÁKK által vázolt tervek szerint új adósságstratégia készül - e szerint az adósságszerkezeten belül a devizaadósság arányát a mostani 49 százalékos szintről - amelybe az IMF kölcsönt is beleszámítják - a következő években 30-35 százalékra szorítanák vissza.

Az adósságstruktúra átalakítását a hazai megtakarításokból tervezik finanszírozni, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a következő években lejáró tetemes devizaadósságunk törlesztését forint kibocsátásokból majd devizaátváltásokon keresztüli tranzakcióval tudja lebonyolítani az ÁKK - figyelmeztetnek az Equilor elemzői, akik szerint ennek a folyamatnak forintgyengítő hatása lehet.