Magyarországról és az uniós források felhasználását érintő hatékonyságról meglehetősen felemás kép rajzolódott ki a Miniszterelnökség, az Európai Bizottság és a Transparency International szervezésében megtartott korrupcióellenes konferencián pénteken. A magyar kormányzati tisztviselők előadásai szerint Magyarország nagyon jól teljesít a korrupcióellenes hadjáratban, míg uniós tisztviselők és a civil oldal szerint bőven lenne mit tenni.

A kormány mindent megtesz, hogy fellépjen a korrupció ellen, illetve annak megelőzése érdekében, a választópolgároktól a kabinet felhatalmazást is kapott arra, hogy felszámolja a 2010-es helyzetet - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a konferenciát megnyitó előadásában. A beszédében nem mulasztotta el megjegyezni, hogy 2010-ben egy korrupcióval terhelt helyzetet örököltek, amely teljesen megbénította a rendszer működését.

A korrupció kiirtásához azonban nem furkós botra van szükség, hanem konstruktív párbeszédre - fogalmazott az államtitkár, aki szerint sokan az EU csalásellenes hivatalát, az OLAF-ot is úgy használják, mint egy furkós botot egy búcsúban, azaz ijesztgetnek vele, de nincs sok haszna.

Az államtitkár emellett a kormány által az utóbbi években bevezetett intézkedésekkel - egyebek mellett az alaptörvény módosítása, az új közbeszerzési törvény, az uniós projektek 2007-ig történő visszamenőleges átvilágítása, az offshore hátterű cégek kizárása a közbeszerzésekből - illusztrálta, hogy a magyar kormány jó úton halad a korrupció megfékezésében és letörésében. Az államtitkár hangsúlyozta továbbá, hogy az átalakítások Brüsszel javaslatai alapján történtek, az Európai Bizottság útmutatóját követve.

És ugye az Altus

Csepreghy nem mulasztotta el, hogy az Altus miatt odaszúrjon a bizottságnak és az OLAF-nak, kifogásolva, hogy Brüsszel ezzel közvetve egy ellenzéki pártot támogat. Walter Deffaa, az Európai Bizottság Regionális és Városfejlesztési főigazgatóságának vezetője erre reagálva hangsúlyozta, hogy nem egy darab cégről, hanem szakmailag is elismert cégek konzorciumáról van szó, továbbá gazdaságilag ez volt a legelőnyösebb ajánlat. A kizárási kritériumok között pedig az nem szerepel, hogy egy cégnek van-e politikus tulajdonosa. Minden olyan kritériumot megvizsgáltak, amit az uniós szabályok előírnak, így pont az lett volna szabálysértő, ha nem így járnak el - emelte ki.

Deffaa továbbá azt is megjegyezte, hogy a magyar kormányt felkérték arra is, hogy konkrét problémákat jelöljön meg és mondják meg, melyik szabály alapján kellene/kellett volna az Altust is tartalmazó konzorciumot kizárni, de ilyen választ nem kaptak a magyar hatóságoktól.

Miénk a legszigorúbb törvény

Vitályos Eszter, a a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az új közbeszerzési törvényt emelte ki, mint a korrupció elleni küzdelem hatékony eszközét. Ez az egyik legszigorúbb törvénynek tekinthető Európában - emelte ki. A törvény az eddiginél szélesebb körű átláthatóságot biztosít, növeli a közbeszerzések bizonyos köre esetében az ajánlattevők minimálisan kötelező számát, bővíti az ajánlattevők által kötelezően közzéteendő adatok körét. A módosítás nyomán bővültek az összeférhetetlenségi szabályok, és a jogvitákban illetékes döntőbiztosok független személyek - sorolta.

Az Európai Bizottság megállapítása szerint Magyarországon csökkent az eljárási hibák aránya, Magyarország a 2. legjobb eredményt érte el, a hibaarány 34,8 százalékról 14,5 százalékra csökkent. Vitályos ezt az új rendszer sikereként értékelte.

400 millió eurónyi szabálytalanság

Walter Deffaa az Altusra adott reakciója mellett előadásában elmondta, hogy egy 2014-es felmérés szerint uniós szinten 120 milliárd eurónyi forrás veszik el a korrupció miatt évente, ezért közös érdek, hogy ez ellen a tagállamok és a bizottság közösen lépjen fel. Az igazgató elmondása szerint a jövőben a bizottság fókusza is változni fog a csalások figyelését illetően és a testület arra törekszik, hogy a korrupció elleni intézkedéseket érintő változások gyakorlatban is megvalósuljanak.

Magyarországgal kapcsolatban elmondta, hogy eddig több mint 400 millió eurónyi, szabálytalanul felhasznált támogatás ügyében járt el Brüsszel - ez 25 magyar ügyet érintett. A legfontosabb súlyos és ismétlődő szabálytalanságok között a hátrányos megkülönböztetést és a túlárazást említette, de utalva az uniós országspecifikus ajánlásokra a közbeszerzéseket is a korrupció által leginkább érintett területként említette többek között azok átláthatatlansága, illetve az információhoz való hozzáférés korlátozottsága miatt.

Magyarország sok munkát ad

Giovanni Kessler, az EU csalásellenes hivatalának, az OLAF-nak a vezetője szerint Magyarország az utóbbi időben meglehetősen sok munkát ad a bizottságnak a források ellenőrzését illetően, hiszen Románia után Magyarországon zárták le a legtöbb, szám szerint 13 vizsgálatot.

Kessler szerint Magyarországon rendkívül kevés esetben érkezik bejelentést gyanús esetek miatt: ez a kiosztott támogatások 0,42 százalékát jelenti szemben az 1,65 százalékos uniós átlaggal - azaz négyszer kevesebb, mint az uniós átlag. A bejelentett csalás az összes kifizetésnek mindössze 0,02 százalékát érinti, miközben az uniós átlag 0,35 százalék, azaz Magyarországról 17-szer kevesebb ilyen bejelentés érkezik, mint az EU-átlaga. Kessler emellett az is megjegyezte, az is sokatmondó, hogy magyar bejelentés alapján mindössze 3 millió eurónyi támogatást vontak vissza a szabálytalanul felhasznált 400 millió euróból.

Életbevágó

Magyarország számára - beleértve a kelet-európai országokat is - életbevágóan fontosak az uniós pénzek, hiszen a gazdaságtörténetben páratlan mértékű forráshoz jut. Magyarország a GDP 3,5 százalékára rúgó összeget kap - mondta Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója. Még a második világháború utáni Marshall-terv keretében is csak a GDP 1 százalékát kitevő forrást kaptak évente az érintett országok - a vesztesek pedig még ennél is kevesebbet - tette hozzá. Idén Magyarország még ennél is jelentősen nagyobb összeget, a GDP 6 százalékára rúgó forrást oszt szét - emelte ki.

Magyarország számára továbbá az sem elhanyagolható, hogy a közberuházásoknak 90-95 százaléka uniós forrásból valósul meg. Ahhoz pedig, hogy ezeket a forrásokat tényleg hatékonyan költsék el, szerinte elengedhetetlen lenne az átláthatóság.

Martin József Péter szerint Magyarországon az úgynevezett abszorpciós nyomás (minél nagyobb összeget költsenek el, minél gyorsabban) is növeli a korrupciót. A legkomolyabb problémák között a szándékos felültervezést, a szabályok lazítását, a költségekhez való nagyvonalú hozzáállást említette. A TI egyik felmérésére hivatkozva megemlítette, hogy a piaci árhoz képest 20-25 százalékos felülárazások vannak, de találtak a vizsgált beruházások között 5-6-szoros túlárazásokat is. Ezek alapján megjegyezte, hogy így az uniós forrásból megvalósuló projektek az adófizetőknek sokkal többe kerülnek, mintha piaci alapon valósultak volna meg a projektek, azaz ezeknek nem igazán a társadalom a haszonélvezője, hanem a korrupcióban részt vevők.