Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A GfK Hungária 2011 májusában ezer embert kérdezett meg. A megkérdezettek 81 százaléka hallotta már az MNB rövidítést, és 91 százalék azok aránya, akik tisztában vannak azzal, hogy az MNB a Magyar Nemzeti Bank rövidítése, vagyis a "márkanév" ismertsége igen magas. Az átlagosnál magasabb az MNB ismertsége a magasabb végzettségű (legalább érettségizett), a magasabb jövedelmű válaszadók körében, illetve a fővárosban és a nagyobb településeken - adta hírül a GfK. A vizsgált imázselemek közül az elmúlt 2 évben az "Átlátható működés", a "Közérthetőség" és a "Döntéskészség" egyértelmű javulást mutat, míg a "Köztiszteletben állóság" tekintetében nem tapasztaltak változást.

A jelek szerint a jegybanknak az Orbán-kabinettel vívott függetlenségi harcának híre eljutott az átlagemberhez is. Erre utal ugyanis, hogy az MNB függetlenségének megítélése egyértelműen és szignifikánsa javult: a Gfk úgy találta, hogy minden hazai intézménytől/szervezettől való függetlenség magasabb, mint 2010 júniusában. Mindez arra utal, hogy az MNB-t a lakosság jelenleg függetlenebbnek tartja, mint egy évvel ezelőtt - vélik a kutatók.

A változások hátterében elsősorban az elmúlt egy év politikai-intézményi változásai állhatnak - mondta Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. Az igazán jelentős növekedést az MNB függetlenségével kapcsolatban Nemzetgazdasági Minisztériummal szemben érzékelik a válaszadók, míg az országgyűlés, a kormány és a kormánypártok esetében az elmozdulás mérsékeltebb. Az MNB függetlenségi indexének mértéke a diplomások között szinte minden egyes irányban egyértelműen magasabb, mint a teljes lakosság körében, vagyis ebben a körben az MNB-t függetlenebbnek látják a válaszadók. Ugyanakkor ez a réteg jóval érzékenyebben reagált az elmúlt időszak változásaira a hazai politikai intézményrendszer és az MNB viszonyát illetően.

A lakosság negyede szerint az MNB-nek a jelenleginél jobban figyelembe kellene vennie a kormány javaslatait. Ezzel ellentétben hasonló azok aránya, akik szerint az MNB-nek a jelenleginél kevésbé kellene figyelembe venni a kormány javaslatait. Míg 2010-ben az MNB-től több együttműködést várók aránya mintegy másfélszerese volt az "ellentábornak", addig mostanra a két csoport súlya kiegyenlítetté vált.

A lakosság egyharmada szerint a kormány semmiképpen sem gyakorolhat nyomást az MNB-re. A jegybank függetlenségét az átlagosnál nagyobb arányban vallják a fővárosiak, a diplomások valamint a hatvan felettiek. Minden második válaszadó szerint kivételes esetekben a kormány nyomást gyakorolhat, ugyanakkor a megkérdezettek ötöde úgy vélekedik, hogy, ha a kormány szükségét érzi, bármikor nyomást gyakorolhat az MNB tevékenységére.

Összességében bár az egy évvel ezelőtti eredményekhez hasonlóan a lakosság kétharmada szerint a kormány gyakorolhat nyomást a jegybankra, az ezt feltételekkel engedélyezők aránya nőtt a jegybank függetlenséget negligálókkal szemben - mondta Bacher.