Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A megkérdezettek 80 százaléka tud arról, hogy Magyarország volt az EU soros elnöke az elmúlt hat hónapban. (A két intézet 2010 decemberi kutatásában még csak 45 százalék tudott erről.) A kutatás rámutat: az a tény, hogy viszonylag sokan hallottak a soros elnökségről, nem jelenti azt, hogy a magyarok tisztában lennének az elmúlt hat hónap főbb eseményeivel vagy eredményeivel. A megkérdezettek 67 százaléka nem tudott egyetlen eseményt vagy eredményt sem megnevezni a magyar elnökség időszakából. A válaszolni tudók között a legtöbben (26 százalék) azt tudták felidézni, hogy a különböző csúcstalálkozókra Gödöllőn került sor. Az elnökség főbb tartalmi elemei közül a legtöbben a horvát csatlakozási tárgyalásokat és a romastratégia körüli munkát említették. A soros elnökséget politikai szinten hónapokig beárnyékoló - például a médiatörvény vagy az alkotmány körül kipattant - botrányok és bírálatok csak a teljes népesség 5, a válaszolni tudók 14 százalékának jutottak eszébe.

Kevés a jó osztályzat

A hatalom bebetonozása nemzetközi arculat helyett címmel közölt cikket a magyar EU-elnökségről a Der Standard című liberális osztrák lap. A lap budapesti tudósítója, Kathrin Lauer szerint "csak kevés jó osztályzatot" kap a magyar EU-elnökség. Sok bíráló szerint Magyarország elszalasztotta a lehetőséget, hogy az EU-elnökség révén nemzetközi súlyról tegyen tanúbizonyságot, s éppen ebben az időszakban vitte véghez a Fidesz-kormány a legfontosabb lépéseket hatalma bebetonozása érdekében. Ez utóbbira példaként említette a médiatörvény és az új alkotmány elfogadását. Meglátása szerint az Európai Bizottság csak lényegtelen pontokat bírált a médiatörvényben, a törvény "a cenzúra egy lehetséges eszköze maradt", az új alkotmány pedig olyan eszközöket tartalmaz, amelyek célja megkötni minden leendő kormány kezét.
Ezzel egy időben Orbán Viktor "agresszíven nyilatkozott" Brüsszellel kapcsolatban - fogalmazott a szerző. Szombaton ugyanakkor a hitelek és befektetések "bőségszarujával" érkező kínai kormányfőnek "hízelgett" Orbán Viktor, kijelentve, Magyarországnak másfajta szövetségekre és másfajta szövetségesekre van szüksége - vélte a lap.

Sikereket is elért a magyar EU-elnökség, ezt még a szigorú bírálók is elismerik, például Balázs Péter volt külügyminiszter. E sikerek közé tartozik a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása. Balázs ezt tapasztalt magyar szakdiplomaták érdemének is tartja, és úgy véli, hogy szakértői szinten általában véve jól szerepelt a magyar elnökség. "Vegyes érzelmeket vált ki" a szerző szerint az európai romastratégia. Az Európai Parlamentben ünnepelték a dokumentumot, a romaszervezetek azonban hatástalannak tartják, hiányolják a szankciók kilátásba helyezését.

Kudarcként könyveli el a szerző a Hillary Clinton amerikai külügyminiszter részvételével tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó meghiúsulását. "A hivatalos indoklás szerint egyeztetési nehézség volt az oka, hogy (Clinton) lemondta részvételét. Ehelyett most csütörtökön tesz félhivatalos látogatást Budapesten" - írta a Der Standard.

Magyarország soros elnökségét a válaszadók 49 százaléka tartja sikeresnek, 27 százaléka sikertelennek. Nem számít meglepetésnek, hogy a fideszesek értékelik a legpozitívabban az elmúlt hat hónapot (82 százalék). Az ellenzéki pártok szavazói közül azonban csak a szocialista szimpatizánsok között vannak relatív többségben (50 százaléknyian) azok, akik sikertelennek tartják a magyar elnökséget. Az LMP szavazói (53 százalék) és a jobbikosok (46 százalék) között is gyakoribb az a vélemény, hogy a soros elnökség inkább sikeres volt, mint sikertelen. Az utóbbi hat hónapot sikeresnek tartók között az "enyhén pozitív" értékelés írja le a legjobban a hangulatot: teljesen sikeresnek a soros elnökséget az ellenzéki pártok szavazói közül szinte senki, és a Fidesz szavazóinak is mindössze 14 százaléka tartja.

Az elmúlt hat hónap nem hozott változást Magyarország uniós tagságának támogatottságában. Az uniós elnökség végén ugyanannyian (69 százalék) szavaznának egy képzeletbeli népszavazáson a bentmaradás mellett, mint 2010 végén. Nem lett tehát népszerűbb az EU az utóbbi hat hónapban, igaz az euroszkepticizmus is maradt az elnökség előtti szinten (24 százalék).

Témaválasztását tekintve a soros elnökség biztosra ment. Olyan célkitűzéseket határozott meg magának a kormány, amelyeket pártokon átívelő egyetértés övezett. Ez a konszenzus az utóbbi hat hónapban enyhén tovább erősödött. Százfokú skálán 71 pont volt fél évvel ezelőtt a Duna-stratégia támogatottsága - ez 2011 júniusában 80 pont. A magyar társadalom ugyancsak egyetért (76 pont, fél éve 74 pont) azzal, hogy közös energiapolitika keretében az Európai Unió önálló gázvezetéket építsen, és a romastratégia szükségességét is elfogadják a magyarok (2010 végén 69, 2011 júniusában 70 pont).