A magyarok fele tartja sikeresnek az EU elnökséget

A magyarok fele tartja sikeresnek a soros elnökséget, ugyanakkor tízből heten egyetlen eseményt vagy eredményt sem tudnak megnevezni az elnökség időszakából – áll a Policy Solutions és a Medián közös kutatásában, amelyet a hvg.hu publikált.
NAPI, 2011. június 29. szerda, 15:05

A megkérdezettek 80 százaléka tud arról, hogy Magyarország volt az EU soros elnöke az elmúlt hat hónapban. (A két intézet 2010 decemberi kutatásában még csak 45 százalék tudott erről.) A kutatás rámutat: az a tény, hogy viszonylag sokan hallottak a soros elnökségről, nem jelenti azt, hogy a magyarok tisztában lennének az elmúlt hat hónap főbb eseményeivel vagy eredményeivel. A megkérdezettek 67 százaléka nem tudott egyetlen eseményt vagy eredményt sem megnevezni a magyar elnökség időszakából. A válaszolni tudók között a legtöbben (26 százalék) azt tudták felidézni, hogy a különböző csúcstalálkozókra Gödöllőn került sor. Az elnökség főbb tartalmi elemei közül a legtöbben a horvát csatlakozási tárgyalásokat és a romastratégia körüli munkát említették. A soros elnökséget politikai szinten hónapokig beárnyékoló - például a médiatörvény vagy az alkotmány körül kipattant - botrányok és bírálatok csak a teljes népesség 5, a válaszolni tudók 14 százalékának jutottak eszébe.

Gratulált a német külügyminiszter
Nyilatkozatban gratulált a magyar európai uniós elnökséghez a német külügyminiszter. Guido Westerwelle kiemelte: az EU bővítési politikája iránti különleges magyar elkötelezettségnek köszönhető, hogy közvetlenül küszöbön áll a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások lezárása. A magyar elnökség elismerést érdemel, mert az EU-t kihívások idején irányította. Westerwelle ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy az unió közvetlen szomszédságában az elmúlt hat hónapban forradalmi átalakulás ment végbe. Ezzel egy időben az adósságválság okozott izgalmakat az unió számára - fogalmazott a külügyminiszter, hangsúlyozva: a magyar elnökség irányításával az EU meggyőző válaszokat talált ezekre a kihívásokra. Az Európai Tanács az elmúlt héten új alapokra helyezte az euróövezeten belüli gazdasági kormányzást. Ezáltal pedig megteremtette a közös valuta további erősítésének egyik fontos előfeltételét - írta a német külügyminiszter.

Magyarország soros elnökségét a válaszadók 49 százaléka tartja sikeresnek, 27 százaléka sikertelennek. Nem számít meglepetésnek, hogy a fideszesek értékelik a legpozitívabban az elmúlt hat hónapot (82 százalék). Az ellenzéki pártok szavazói közül azonban csak a szocialista szimpatizánsok között vannak relatív többségben (50 százaléknyian) azok, akik sikertelennek tartják a magyar elnökséget. Az LMP szavazói (53 százalék) és a jobbikosok (46 százalék) között is gyakoribb az a vélemény, hogy a soros elnökség inkább sikeres volt, mint sikertelen. Az utóbbi hat hónapot sikeresnek tartók között az "enyhén pozitív" értékelés írja le a legjobban a hangulatot: teljesen sikeresnek a soros elnökséget az ellenzéki pártok szavazói közül szinte senki, és a Fidesz szavazóinak is mindössze 14 százaléka tartja.

Az elmúlt hat hónap nem hozott változást Magyarország uniós tagságának támogatottságában. Az uniós elnökség végén ugyanannyian (69 százalék) szavaznának egy képzeletbeli népszavazáson a bentmaradás mellett, mint 2010 végén. Nem lett tehát népszerűbb az EU az utóbbi hat hónapban, igaz az euroszkepticizmus is maradt az elnökség előtti szinten (24 százalék).

Témaválasztását tekintve a soros elnökség biztosra ment. Olyan célkitűzéseket határozott meg magának a kormány, amelyeket pártokon átívelő egyetértés övezett. Ez a konszenzus az utóbbi hat hónapban enyhén tovább erősödött. Százfokú skálán 71 pont volt fél évvel ezelőtt a Duna-stratégia támogatottsága - ez 2011 júniusában 80 pont. A magyar társadalom ugyancsak egyetért (76 pont, fél éve 74 pont) azzal, hogy közös energiapolitika keretében az Európai Unió önálló gázvezetéket építsen, és a romastratégia szükségességét is elfogadják a magyarok (2010 végén 69, 2011 júniusában 70 pont).

 

Kevés a jó osztályzat
A hatalom bebetonozása nemzetközi arculat helyett címmel közölt cikket a magyar EU-elnökségről a Der Standard című liberális osztrák lap. A lap budapesti tudósítója, Kathrin Lauer szerint "csak kevés jó osztályzatot" kap a magyar EU-elnökség. Sok bíráló szerint Magyarország elszalasztotta a lehetőséget, hogy az EU-elnökség révén nemzetközi súlyról tegyen tanúbizonyságot, s éppen ebben az időszakban vitte véghez a Fidesz-kormány a legfontosabb lépéseket hatalma bebetonozása érdekében. Ez utóbbira példaként említette a médiatörvény és az új alkotmány elfogadását. Meglátása szerint az Európai Bizottság csak lényegtelen pontokat bírált a médiatörvényben, a törvény "a cenzúra egy lehetséges eszköze maradt", az új alkotmány pedig olyan eszközöket tartalmaz, amelyek célja megkötni minden leendő kormány kezét.
Ezzel egy időben Orbán Viktor "agresszíven nyilatkozott" Brüsszellel kapcsolatban - fogalmazott a szerző. Szombaton ugyanakkor a hitelek és befektetések "bőségszarujával" érkező kínai kormányfőnek "hízelgett" Orbán Viktor, kijelentve, Magyarországnak másfajta szövetségekre és másfajta szövetségesekre van szüksége - vélte a lap.

Sikereket is elért a magyar EU-elnökség, ezt még a szigorú bírálók is elismerik, például Balázs Péter volt külügyminiszter. E sikerek közé tartozik a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása. Balázs ezt tapasztalt magyar szakdiplomaták érdemének is tartja, és úgy véli, hogy szakértői szinten általában véve jól szerepelt a magyar elnökség. "Vegyes érzelmeket vált ki" a szerző szerint az európai romastratégia. Az Európai Parlamentben ünnepelték a dokumentumot, a romaszervezetek azonban hatástalannak tartják, hiányolják a szankciók kilátásba helyezését.

Kudarcként könyveli el a szerző a Hillary Clinton amerikai külügyminiszter részvételével tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó meghiúsulását. "A hivatalos indoklás szerint egyeztetési nehézség volt az oka, hogy (Clinton) lemondta részvételét. Ehelyett most csütörtökön tesz félhivatalos látogatást Budapesten" - írta a Der Standard.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK