A magyarok főleg beszélnek, keveset cselekszenek

A magyarok jelentős hányada elsősorban a döntéshozóktól várná a megoldásokat a természeti és környezeti problémákra, vagyis felülről jövő iránymutatással és szabályozással még tovább lehetne ösztönözni az embereket a változásra – derül ki a WWF Magyarország természetvédelmi szervezet kutatásából.
Domokos Erika, 2020. július 5. vasárnap, 15:27
Fotó: Shutterstock

Reprezentatív felmérést készített a WWF Magyarország arról, hogy mely környezeti problémákat érzi a legégetőbbnek a magyar városi lakosság, kitől várják az emberek a megoldást, és ők maguk milyen új környezettudatos szokásokat vezettek be az életükbe - adta hírül az Infostart.hu.

A felmérés 12 környezeti és szociális problémát sorolt fel, ezek közül a válaszadók a szegénységet tartották napjaink legnagyobb problémájának, de a legégetőbb környezeti kihívások közül a műanyagszennyezést, a globális felmelegedést, a természeti értékek pusztulását, a növekvő szén-dioxid-kibocsátást, az élelmiszer-pazarlást, a folyók és tavak, valamint erdők állapotának romlását jelölték meg.

A többség szerint összefogás kell

A kutatás eredményeiből kiderül, hogy a megkérdeztettek többsége a kormányok és vállalatok globális összefogását elengedhetetlennek tartja ahhoz, hogy elkerülje az emberiség a környezeti katasztrófát - mondta  Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója az InfoRádiónak.

A teljes városi lakosság 36 százaléka gondolja, hogy egyéni cselekvés szükséges és elégséges ahhoz, hogy a környezetvédelmi problémák megoldódjanak, ami egy elég nagy szám. Azok viszont, akik úgy vélik, hogy az egyéni feladatvállaláson túl szükséges a globális összefogás, a gazdasági és politikai döntéshozók szerepvállalása, még nagyobb arányban vannak: 49 százaléka a városi lakosságnak gondolkodik így - nyilatkozta a WWF-igazgató.

"Már minden mindegy, elkéstünk"

Öt százalék tagadja, hogy a környezeti problémák valósak lennének, míg 11 százalék úgy véli, hogy "minden mindegy, már úgy is elkéstünk, nem tehetünk semmit", vagyis lemondó attitűdöt mutat - tette hozzá Sipos Katalin.

A kutatás arra is kereste a választ, hogy a magyarok életük mely területén szándékoznak fenntarthatóbban élni, vagy mely területeken tettek is már aktív lépéseket a fenntarthatóságért.

Mit tehetünk saját magunk?

A listában messze vezet az a fajta takarékosság, hogy "lekapcsoljuk a villanyt, energiatakarékos izzókat használunk, készenléti üzemmódba állítjuk a gépeket". Ezt a fajta energiatakarékosságot a lakosság 78 százaléka szeretné tenni, és valójában 75 százaléka teszi is. Nem ilyen jó azonban a helyzet más területeken - jegyezte meg Sipos Katalin-, például az élelmiszer-pazarlás ellen a városi lakosság 77 százaléka szeretne tenni valamit, de csak 53 százalék vallotta, hogy ténylegesen tesz is. Nyílik az olló a szándék és a tettek között - mondta a szakember.

A listán szerepelt a "kevesebbet utazom-e autóval?" kérdés, ebben a városi lakosság 54 százaléka szeretne lépni, valójában viszont csak 18 százalék mondta, hogy már el is kezdte csökkenteni az autós közlekedését.

A kutatás a WWF Magyarország megbízásából 2019-ben készült, 500 fő megkérdezésével, reprezentatív mintán, a magyarországi 18-59 éves városi lakosság körében - számolt be a kutatásról az Infostart.hu.

HOZZÁSZÓLÁSOK