A magyarországi német cégek nem látják túl fényesen a közeljövőt

A Magyarországon működő német vállalatok jónak értékelik a jelenlegi üzleti helyzetet, de az idei évre nézve a tavalyinál jóval szerényebb bővülésre számítanak mind a nemzetgazdaság egészére, mind a saját üzletre nézve. Ez derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara friss konjunktúra-felméréséből.
K. Kiss Gergely, 2019. április 15. hétfő, 18:44
Fotó: Audi

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara már 25 éve kérdezi meg tagvállalatait és más külföldi befektetőket arról, hogyan látják a magyarországi gazdasági helyzetet és az üzleti környezetet.

Az idei eredmények alapján a befektetők nagy többsége 2019 elején is alapvetően jónak értékeli saját vállalata, valamint a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét. Ugyanakkor jelenleg sok olyan bizonytalansági tényező van a világgazdaságban, amely a jövőre nézve inkább nehezebb gazdasági körülményeket jelez előre.

Ezért a folyó évre vonatkozó várakozások többségében még optimisták, de már nem annyira, mint a tavalyi felmérésben. Jó hír, hogy a kevésbé derűs gazdasági kilátások ellenére még mindig több vállalat tervez létszámbővítést és beruházás-növelést, mint leépítést vagy a fejlesztési kiadások csökkentését - olvasható a kamara összegzésében.

Csökkent a DUIHK Befektetői Hangulat Index

A felmérés eredményeit összegző index a gyengülő növekedési kilátások hatására idén nagyobb mértékű visszaesést mutatott, a tavalyi 28 pontról 15 pontra csökkent, ami a DUIHK szakértői szerint a magyar bruttó hazai termék három százalék körüli bővülését jelzi az idei évre, a tavalyi öt százalék után.

A felmérés megállapította, hogy továbbra sem enyhültek a munkaerő-piaccal kapcsolatos vállalati kihívások. A megkérdezett cégvezetők még mindig több, mint két harmada szerint nem kielégítő a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés, ez viszont nyomást gyakorol a munkaköltségekre is. A vállalatok több, mint fele pedig a munkaerőhiány miatt kisebb-nagyobb fennakadásokat tapasztal a folyamatos termelésben, illetve szolgáltatási tevékenységben.

Kis lépésekben javul a gazdaságpolitika értékelése

Az üzleti és gazdaságpolitikai környezettel kapcsolatosan az idei felmérés szerint újabb kismértékű javulást mutatnak a vállalati értékelések számos kérdésben. A javulás mértéke az adózás terén volt a leglátványosabb az elmúlt néhány évben. Mind az adóterhelés, mind az adó-igazgatás tekintetében ma már nagyobb az "elégedett" válaszok aránya, mint az elégedetleneké, de a közigazgatás működése is javuló értékelést kapott, így mind a két területen ma már a régiós átlag fölött van a hazai elégedettség szintje. A közbeszerzések átláthatósága, valamint a korrupció tekintetében viszont - minimális javulás ellenére - a vállalativezetők továbbra sem tartják kielégítőnek a hazai helyzetet, itt Magyarország a térség többi országához viszonyítva is gyengén szerepel.

Magas marad az elkötelezettség Magyarország mellett

A gazdasági, valamint a gazdaságpolitikai feltételrendszer összefoglaló értékelésének tekinthetők azok a válaszok, amelyeket a vállalatvezetők arra a kérdésre adtak, hogy ma újra Magyarországot választanák-e beruházásuk helyszíneként. Idén a résztvevők 82 százaléka "igen"-nel felelt, ami alig marad el a tavalyi, 84 százalékos rekord-szinttől.

Arra a kérdésre, hogy mennyire vonzóak a térség országai, mint befektetési helyszín, a magyarországi felmérésben Szlovákia kapta a legjobb értékelést, a második helyre pedig - csak minimális különbséggel - Magyarország került. A térség összes (15) országában végzett felmérések alapján a legvonzóbb célország idén először Észtország, a sokéves listavezető Csehország a másik helyre szorult. Magyarország egy lépcsőfokkal feljebb került, Romániával helyet cserélve visszakerült a 9. helyre a 20 országot felsoroló listán.

A hazai cégeket is érinti a Brexit

Az aktuális fejlemények miatt az idei felmérés elemezte a Brexit-tel kapcsolatos véleményeket is. Ezek szerint a vállalatok csaknem 40 százaléka úgy látta (februárban), hogy az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból "inkább", vagy "nagy valószínűséggel" hatással lesz saját üzleti tevékenységére, leginkább az árbevétel csökkentésétől, költségemelkedéstől, valamint a szállítási láncokban felmerülő fennakadásoktól tartanak a cégek.

HOZZÁSZÓLÁSOK