A migrációs válsággal kapcsolatban felmerülő többletkiadások kezeléséről is szó esett az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin ülését megelőző munkareggelin - olvasható a NGM közleményében. A vita eredményeként egyértelművé vált, hogy a stabilitási és növekedési egyezmény szabályai lehetőséget adnak a migrációs kiadások rugalmas elszámolására a költségvetési hiány számításakor - közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Az októberi Ecofin ülésen osztrák és olasz kezdeményezésre, magyar támogatással felmerült a menekültválsághoz kötődő költségvetési kiadások elszámolásának kérdése a stabilitási és növekedési egyezmény szempontjából. A Európai Bizottság megvizsgálta a kezdeményezést, és a mai tanácskozáson tájékoztatta a minisztereket álláspontjáról. A költségvetési folyamatok értékelésénél eszerint Brüsszel a tagállam kérésére figyelembe veheti a migrációval kapcsolatos kiadásokat, mivel azok váratlan eseményhez kapcsolódnak - amelyre a kormányzatnak nincs ráhatása -, jelentősen befolyásolják az államháztartás egyenlegét, de nem veszélyeztetik a költségvetés középtávú fenntarthatóságát.

A feltételek teljesülése esetén azon országoknál, amelyek nem állnak túlzott hiány eljárás alatt (ilyen például Magyarország) megengedhető a középtávú költségvetési cél elérését biztosító kiigazító pályától, vagy a céltól való időleges eltérés. A döntés főként az olasz kormánynak kedvező, hisz a magyar költségvetésből idén nagyságrendileg 30 milliárdot fordítottak a menekültválság kezelésre. A 30 milliárdot a költségvetés tartalékából használták fel - a kiadások zöme a határvédelemre ment el - és nem is közvetlen a menekültválság valódi kezelésre.

A miniszterek értékelték az Európai Bizottság őszi gazdasági jelentését is. A testület Magyarországra vonatkozó makrogazdasági pályája gyakorlatilag megegyezik a kormány előrejelzésével. A Bizottság 2,9 százalékos gazdasági növekedésre számít 2015-ben Magyarországon, ez a májusban várt 2,8 százaléknál is jobb eredmény. Az Európai Bizottság szerint a költségvetési hiány is jobban alakul a korábban vártnál. Idén 2,3, jövőre 2,1 százalék lesz a GDP-hez mért hiány, májusban még 2,5 százalékot vártak 2015-re. A magyar kormány várakozásait mind az Európai Bizottság, mind más nemzetközi szervezetek előrejelzései is egyre inkább alátámasztják.

A pénzügyminiszterek eszmecserét folytattak a Gazdasági Monetáris Unió (GMU) elmélyítésével kapcsolatban az Európai Bizottság októberben megjelent javaslatcsomagjának legfontosabb elemeiről. A tervezet olyan elemeket tartalmaz, mint az Európai Unió és az euróövezet költségvetési politikájának végrehajtását értékelő Európai Fiskális Testület létrehozása, valamint a versenyképességi folyamatokat tagállami szinten elemző hatóságok felállításának terve. Varga szerint a GMU jövőjéről szóló vitának továbbra is átlátható keretek között, minden EU tagállam részvételével kell zajlania, és a belső piac egységét mindvégig tiszteletben kell tartani.