A kilenc országos munkaadói szervezet vezetői pénteken délelőtt tárgyaltak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértőivel a készülő új Munka törvénykönyvéről, míg a szakszervezetekkel csütörtökön egyeztetett a tárca. A szakszervezetek után a munkaadók is azt javasolták a minisztériumnak, hogy az egyeztetéseket mindhárom oldal részvételével is folytassák.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek konstruktív szakmai megbeszélésnek nevezte a konzultációt. A minisztériumi tervezet irányaival, törekvésével a munkaadói oldal egyetért, mert a törvénykönyv módosítása segíti a vállalkozások alkalmazkodását az egyre inkább változó piachoz, növeli versenyképességüket és hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez.

A konkrétumokról szólva elmondta, hogy a munkaadók partnerek a védett kor intézményének fenntartásában, valamint elfogadják azt is, hogy a jelenlegi alapszabadságra épülő többletszabadság rendszer fennmaradjon. Utóbbihoz ugyanakkor hozzáfűzte: ezt csak akkor támogatják, ha a tárca és a kormány partner abban, hogy a fizetett munkaszüneti napok számát nem emelik tovább.

A VOSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy javaslatot tettek annak törvénybe foglalására is, hogy a kormány a minimálbért csak azután határozhassa meg, hogy konzultált a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkaadói és szakszervezeti oldalával. Dávid Ferenc szerint a tárca nem zárkózott el attól a javaslatuktól, amely szerint a munkavállaló kérésére a szabadság egyik évről a másikra átvihető, és 18 hónapig felhasználható legyen.

Nem partnerek a jogfosztásban

Az új Mt. tervezetét ért kritikák kapcsán a VOSZ főtitkára hangsúlyozta: a munkaadók nem partnerek abban, hogy a munkavállalók "jogfosztottá" váljanak, ugyanakkor úgy vélekedett: egy 1000 munkavállalót foglalkoztató vállalatnál elegendő, ha 1-3 szakszervezeti vezető élvez kiemelt jogvédelmet.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke szerint az iparszövetségben már a válsággal egyidejűleg kezdeményezték az Mt. módosítását, mert az nem felelt meg a versenyképességi kihívásoknak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a tervezet - amelyet ők szigorúan munkaanyagnak tekintenek - egyszerűsíti, érthetőbbé teszi a szabályrendszert, és segíti a munkahelyek megőrzését, valamint a rugalmasságot, és teret enged a helyi és ágazati megoldásoknak.

Vadász György szerint a szabályrendszer átláthatósága azért is fontos, mert a magyar munkavállalók 67 százaléka egyedül dolgozik. Úgy véli: a tervezet segíti az elmozdulást a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás területén; ezek egyelőre gyerekcipőben járnak - fogalmazott. Elmondta: a munkaadói javaslatok nagy részét beépítheti a minisztérium a tervezetbe, de ők is háromoldalú konzultációt javasolnak.

Bálint Adrienn, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) munkaügyi és szociális területért felelős igazgatója a találkozó után úgy fogalmazott: pozitívumnak tartják, hogy érdemi egyeztetés volt a témában, és egyben remélik, hogy folytatódnak a konzultációk a vitaanyagról. Ő is hangsúlyozta, hogy a tervezet hozzájárul a versenyképesség növeléséhez, valamint teret enged a felek megállapodásának a munkakörülmények szabályozásában.

Az MGYOSZ számára kiemelten fontos, hogy az új Mt.-ben a munkaidő-szervezés kérdéseiben kapjon legnagyobb teret a felek megállapodása, vagyis a jogszabály - az európai munkaidő-irányelvvel összhangban - csak keretfeltételeket szabjon.

Bálint Adrienn is hangsúlyozta: fontos, hogy konszenzussal állapodjanak meg a módosításokról, és hogy a tárgyalásokat a háromoldalúan, a szakszervezetekkel együtt folytassák tovább.

Maradhat a betegszabadság idejére a táppénz-maximum

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke is konstruktív vitaként jellemezte a pénteki megbeszélést, amelynek végén az ÁFEOSZ azt javasolta, hogy a szeptember elején - amikorra kiderül, hogy mely munkaadói javaslatok hogyan épültek be a tervezetbe - tartsanak újabb egyeztetést, emellett pedig a kormány és a szakszervezetek részvételével is tárgyaljanak.

A részletekről szólva hangsúlyozta: a minisztérium elfogadta azt a javaslatukat, amely szerint a betegszabadság 15 napjára a munkáltatónak ugyanúgy kelljen táppénz-maximumot fizetnie mint ahogyan az a táppénz idején van.

A minimálbér fogalmának pontosabb meghatározásán kívül indítványozták azt is, hogy a túlórapótlék - pénzben vagy szabadidőben való - kifizetéséről a munkaadó és a munkavállaló állapodhasson meg.

NGM közlemény

A Nemzetgazdasági Minisztérium mind a munkavállalalói, mind a munkáltatói oldallal folytatott meghallgatás után kiadott közleményében az áll, hogy "a konzultációi során elhangzott szakmai javaslatokat a tárca szakértői munkacsoportja elemzi" és "azokat a szakmai javaslatokat, amelyek segítségével az új Munka Törvénykönyve hozzájárul az egymillió új munkahely megteremtéséhez, a Nemzetgazdasági Minisztérium a végleges tervezetbe beépíti."

A munkaadók a Nemzetgazdasági Minisztériumnak megküldött írásbeli észrevételeikben, és a tervezetről tartott egyeztetésen úgy vélekedtek, hogy a tervezet szerkezeti felépítése, az egyszerűsítés közérthetőbbé teszi a Mt.-t, és a mintegy két évtized alapján bekövetkezett változások valóban indokolják a munkajogi jogviszonyok átgondolását, újraszabályozását - olvasható a minisztériumi közleményében.

A törvénykönyv tervezetéhez a konzultáció első szakaszában 150 érdemi javaslat érkezett, amelyeket az NGM feldolgoz a minisztérium ígérete szerint. Az NGM közleménye szerint a konzultációsorozat után kezdődik meg a közigazgatási egyeztetés, míg a tervezetről várhatóan ősszel születik kormánydöntés, a törvényjavaslat pedig ezután kerül az Országgyűlés elé.

A szűkszavú nyilatkozat

A tárca előző napi közleménye ennél szűkszavúbb volt a munkavállalói javaslatokat értintően: ebben csak az olvasható, hogy "az NGM szakértői egyeztetést folytattak azokkal a szakszervezetekkel, akik érdemi észrevételt tettek a Munka Törvénykönyve konzultációs tervezetéhez" és hogy ezen az egyeztetésen az NGM mit "szögezett le" - ami lényegében nem volt más, mint az eddig elhangzott kritikák legsúlyosabb cáfolata. Pedig az elmúlt hetekben a sajtóban megjelent cikkek, interjúk és egyéb fórumokon elhangzottak alapján feltételezhető, hogy a munkavállalói oldalnak is voltak konkrét és érdemi észrevételei, amelyek vélhetően ott vannak abban a július 22-től augusztus 5-ig tartó időszakban beérkezett "közel 150 érdemi észrevételben", amelyet az NGM a konzultációk első körének nevezett.