A nyugdíjasok menthetik meg Magyarországot (teljes)

A magyar kormány joga eldönteni, milyen gazdaságpolitikai eszközöket választ a foglalkoztatás növelésére, az unió ebben tud támogatni - mondta lapunknak Andor László munkaügyi biztos, aki szerint a magyar költségvetési mozgásteret segítheti a nyugdíjreform változó elszámolása.
Domokos Erika, 2010. szeptember 29. szerda, 17:20

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

- Ön a közelmúltban úgy fogalmazott, hogy 2010 annus horribilis (rettenetes év) volt a munkanélküliség szempontjából, 2011 pedig rettenetes lehet a szociális kohézió szempontjából. Hogyan hangolják össze a gazdasági, munkaügyi és szociális politikáikat az európai gazdaságok, hogy megelőzzék az esetleges újabb nemzetközi gazdasági lassulást?

- A válság enyhítésére minden EU-tagállam vezetett be ideiglenes intézkedéseket - fontos, hogy ezeket csak olyan ütemben vonják vissza (exit stratégia), ami nem veszélyezteti a közös fellendülést. A jóléti kiadások jelentős költségvetési forrásokat igényelnek - az EU-tagállamok jellemzően a GDP 25-30 százalékát fordítják erre. Emiatt nem kizárt, hogy a költségvetési politikák szigorítása a jóléti költségek lefaragásában is jelentkezik. Fontos azonban, hogy ez ne járjon tartósan negatív hatásokkal, és ne érintse aránytalanul a társadalom leginkább sérülékeny csoportjait - nem engedhetjük az ifjúsági munkanélküliség magas szinten ragadását vagy a gyerekszegénység növekedését. Javítani kell a szociális kiadások hatékonyságát is.

- Az Országgyűlés szakbizottsága előtt azt mondta, hogy a foglalkoztatás érdemi bővítése nélkül a szegénységet sem lehet tartósan leküzdeni. Magyarország még igencsak messze jár az EU által korábban megcélzott foglalkoztatási szinttől, ráadásul az unió 2020-ra még jobb arányokat szeretne elérni. A magyar gazdaságpolitikának mire kellene koncentrálnia, hogy érdemben csökkenjen a lemaradás?

- A gazdaságpolitika teljes spektrumának jól kell működnie - a stabil makrogazdasági környezet biztosításától kezdve a vállalkozás- és versenybarát szabályozásig. Ha a munkavállalók képzettek, szakterületükön naprakészek, beszélnek nyelveket, rugalmasak, akár költözni is hajlandóak a munkáért, akkor nemcsak egyénileg kapnak könnyebben munkát, de a befektetők számára is vonzóbb lesz a munkahelyteremtés. Az oktatás és a foglalkoztatás között szinte közvetlen az összefüggés: az EU-27-ben a 0-8 osztályt végzettek 47 százaléka dolgozik, míg a diplomások foglalkoztatási rátája 83 százalék. Ez a különbség Magyarországon még nagyobb. Az iskolában szerzett ismeretek ma már amúgy is gyorsan elavulnak - ezen segítene az élethosszig tartó tanulás, de a 25-64 év közötti magyarok mindössze 2,7 százaléka vesz részt valamilyen képzésben (ez az uniós átlag negyede).

A foglalkoztatáspolitikában a munka adóterheinek csökkentése, az aktív munkaerő-piaci eszközök használata, a tovább- és átképzések támogatása, az adminisztratív terhek csökkentése a tapasztalatok szerint jótékony hatású. A munkaerőpiacról hosszabb ideje távol lévőket nem egyszerű visszavezetni - Magyarországon nagy kihívás, hogy a 15-64 éves korosztály alig több mint fele, 55 százaléka foglalkoztatott, és a munkanélküliek fele-harmada is már több mint egy éve munkanélküli. Ez a foglalkoztatásbővítés szempontjából nehezebb helyzet, mint például a balti országoké, ahol ugyan 20 százalék körüli a munkanélküliség, ám az emberek jó része nemrég még dolgozott. A bővítés nem reménytelen - például Spanyolországban 2000-2007 között ötmillió új munkahelyet sikerült létrehozni.

Hangsúlyozni szeretném: a magyar kormány dönti el, milyen gazdaságpolitikai eszközöket választ a foglalkoztatás növelésére. Az Európai Bizottság és az EU ebben tud támogatni: a foglalkoztatási iránymutatások segítenek a szükséges intézkedések azonosításában, a nyitott koordináció rendszere, a tagállamok tapasztalatcseréje ötletekkel szolgálhat, az Európai Szociális Alap pedig pályázati forrásokkal, támogatásokkal járul hozzá például átképzések szervezéséhez.



- Az EU-ban a munkanélküliségi ráta idén júliusban 9,6 százalék volt, az év végéig pedig elérheti a tíz százalékot, és félő, hogy 2011-ben beragad ezen a magas szinten. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az egyes országok mutatói között nagyok az eltérések. Hogyan lehet egységes kezelésben bízni?

- Az egységes kezelés annyit jelent, hogy bizonyos alapelveket érdemes figyelembe venni. Például amíg a munkanélküliség hirtelen megugrására lehet számítani, addig érdemes támogatni a rövidített munkaidejű foglalkoztatást - ezzel megakadályozható a tömeges munkanélküliség, ami nemcsak egyénileg tragikus az érintetteknek, de a szaktudás eróziójával és így társadalmi kárral jár. Majd a fellendülés beindulásával az új munkahelyek teremtését érdemes megcélozni, és vissza lehet venni az olyan ideiglenes jövedelempótló intézkedéseket, mint például a munkanélküli-juttatásokra való jogosultság kiterjesztése. Az eltérő adottságú országok pénzügyi és makrogazdasági folyamatai viszont ma minden korábbinál jobban összefonódnak. A szorosabbá váló makrogazdasági koordináció teremti meg a munkaerő iránti kereslet kereteit is. Emiatt számunkra fontos az is, hogy a gazdasági kormányzás a szorosabb fiskális koordináció mellett az élénkítést is szolgálja, a növekedést is ösztönözze.

- A jövő évi magyar uniós elnökség idejére esik az új uniós gazdaságpolitikai koordináció beindulása. Ez milyen feladatokat jelent a magyar adminisztrációnak? Budapestről kérték már az ön segítségét?

- A januárral induló európai szemeszter valóban nagy próbatétel lesz - mind az EB-nek, mind a tagállamokat összefogó Tanács elnökének, Magyarországnak is. A bizottság éppen most hozza nyilvánosságra szabályozási javaslatait, amelyek az egyensúlyvesztés megelőzésére, a fokozottabb információszolgáltatásra és a rossz gazdaságpolitikától való elrettentésre, a szankciókra is erősebben épít. Számos új elem lesz, például a költségvetési hiány csökkentését kikényszerítő túlzottdeficit-eljárás mellett megjelenik a túlzott egyensúlytalansági eljárás is - amivel például a hitelbuborékok kialakulása ellen lehet fellépni. Ugyanakkor megerősíthetem, hogy az EU új, a korábbiaknál szigorúbb költségvetési szabályrendszerébe beleilleszthető lesz a nyugdíjreform elszámolási kérdésköre.

Ami a magyar kormánnyal való konkrét együttműködést illeti, miniszteri és államtitkári szinten már több konstruktív konzultációt folytattunk. Meghívtak a magyar külképviselők éves gyűlésére, ahol ez a téma is előkerült, és volt alkalom megismerni és megvitatni a gazdasági kormányzás témakörét is. Én és kabinetem amiben tudunk, segítünk.

HOZZÁSZÓLÁSOK