A szociális kockázatok rendkívüli mértékben megnőttek az utóbbi időben. Ez pedig még a következő években sem látszik enyhülni, még egy ideig várhatóan állandósul a magas munkanélküliség, miközben elkezdődik a fiskális konszolidáció - tette hozzá.
 

Andor szerint az unión belül nagy különbségek lesznek és az EU-n belüli polarizálódás is látszik már. Vannak olyan országok (Németország, Hollandia), ahol sikerült - főleg a fiatalok körében meglévő munkanélküliséget - alacsonyan tartani, de egyes tagállamokban, például Spanyolországban, a balti államokban (a biztos szerint hamarosan vélhetően Írország is ide fog tartozni) az arány tartósan egyharmad felett van. 

Az ifjúsági munkanélküliség komoly problémát jelent az idősek foglalkoztatása mellet, de lényeges különbség, hogy a válság a fiatalokon (25 év alattiak) csapódott le - mutatott rá a biztos. Különösen ebben a rétegben ugrott meg a munkanélküliségi ráta: a válság előtti kevesebb mint 15 százalékról 20,7 százalékra. Ez a tény nemcsak a humán erőforrások elpocsékolását, hanem súlyos társadalmi és szociális problémát jelenthet a későbbiekben - mondta Andor. Tovább nehezíti a helyzetet viszont, hogy a munkanélküliség a problémáját az EU-n belül nem lehet egységesen kezelni.


Pici fényt jelent ugyanakkor az alagút végén, hogy a munkaerő iránti kereslet növekszik az unión belül, de pozitív jelként lehet értelmezni azt is, hogy megkezdődött a fellendülés a kölcsönzött munkaerő létszámában, illetve az átszervezések csökkenése is a kilábalás felé mutat.

Az Európai Bizottság konszenzusos előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta 2011-ben 9,5, 2012-ben 9,1 százalék lesz. Az előrejelzés szerint Magyarország az EU-27-ek között a középmezőny felső szélénél marad.

Az EU2020 stratégia keretében az unió egy modellváltást is szorgalmaz a munkaerő-piacon. Ez gazdasági és társadalmi pályát jelöl ki, aminek egyik hangsúlyos eleme, hogy a jelenlegi 69 százalékos foglalkoztatási szint 75 százalékra emelkedjen. Ezeket a célokat azonban összhangba kell hozni a rövid távú pénzügyi stabilitási intézkedésekkel - figyelmeztetett Andor László.

Andor a nyugdíjrendszereket érintő kérdéseket illetően kiemelte: mindennek az alapja a demográfia. Az, hogy felpörögtek az események, nemcsak a válságnak köszönhető, hanem annak is, hogy a kormányok is belátták, hogy nem lehet ezeket a döntéseket halogatni.


A fenntarthatóság problémáját a jelenlegi helyzet a végletekig kiélezte - tette hozzá. A nyugdíjreformmal kapcsolatban a bizottság által kiadott Zöld Könyv nevezetű vitaanyag tartalmazott egy áttekintést az uniós nyugdíjrendszerekről. Ebből kiderült, hogy mindössze 4-5 tagállam volt, ahol a fenntarthatóság nem volt probléma.

Az adatok azt mutatják, hogy még egy viszonylag erőteljes reform esetében is magasan marad a függőségi ráta, ami a pedig a beavatkozást mindenhol szükségessé teszi -mondta Andor.


Ahol sikeresen küzdenek a korai nyugdíjbavonulás ellen, és sikeresebben tartják az idősebbeket a munkaerőpiacon, ott kisebb pénzügyi nyomás nehezedik a kormányokra, de a beavatkozás itt sem elkerülhető - hangsúlyozta az EU-biztos.