A nyugdíjprémium miatt is nőtt a hiány

Az uniós támogatások megelőlegezése, illetve a 2,75 millió nyugdíjasnak és nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek kifizetett inflációkövető kiegészítés és a legfeljebb 12 ezer forintos prémium kifizetése után november végén 1667 milliárd forint volt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszerének idei hiánya - írja az MTI Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közlése nyomán.
Szász Péter, 2017. december 21. csütörtök, 13:14
Fotó: Shutterstock

A deficit 38,8 százalékkal haladja meg az egész évre előirányzott 1200,8 milliárd hiányt. Az NGM közleménye azonban megismételte, hogy az elmúlt időszak folyamatainak tükrében az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos  GDP-arányos hiánycél biztonsággal teljesíthető.

Az év első tizenegy hónapjában a központi költségvetés 1667,0 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 93,3 milliárd forintos hiánnyal zártak, míg az elkülönített állami pénzalapok 121,3 milliárd forintos többletet értek el.

Novemberben 220,8 milliárd forint volt az államháztartás központi alrendszerének deficitje. Ezen belül a költségvetés 175,1 milliárd forint deficitet könyvelt el. A TB-alapok 44,3 milliárd forintos novemberi deficitje viszont megközelítette az előző tíz hónap 49 milliárdnyi hiányát és abból 28,8 milliárd a nyugdíjalapra jutott.

A mielőbbi sikeres megvalósulás érdekében a költségvetés változatlanul megelőlegezi az uniós támogatásokat, amire az első tizenegy hónapban  az 1925,2 milliárd forintot fizetett ki , ami 518,4 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi évben  november végéig kifizetett összegeket. Ezzel szemben az Európai Unió eddig 381,7 milliárd forintot utalt át a költségvetésnek, ami 141 milliárddal kevesebb az egy évvel korábbinál és az éves előirányzat 24,7 százaléka. A bevételek időarányostól eltérő teljesülésének az az oka, hogy a költségvetésben eredetileg tervezettel ellentétben a kifizetések túlnyomó része előlegfizetés, ami nem számolható el a Bizottsággal - magyarázta az NGM jelentése.

Az első tizenegy hónap bevételei 596,7 milliárd forinttal (3,8 százalék) haladták meg a múlt év azonos időszakit, míg a kiadások 2295 milliárd forinttal (14,7 százalék) emelkedtek.

A társasági adóbevétel az első tizenegy hónapban 467,2 milliárd forint volt, 51,3 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbitól. Az általános forgalmi adóból befolyt 3207,1 milliárd forint bevétel 260,1 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. Jövedéki adóból pedig 933,8 milliárd forint érkezett, ami 14,5 milliárd forinttal több a tavalyinál, ezen belül 33,5 milliárd forinttal több jövedéki adót fizettek az üzemanyagokra és 13,5 milliárd forinttal kevesebbet a dohánytermékekre a jogszabályváltozásra adott piaci reakciók miatt.

A magasabb bérkiáramlás nyomán 185,8 milliárd forinttal 1739,7 milliárd forintra nőtt a személyi jövedelemadó-bevétel.

A kiadási oldalon a családi támogatásokra kifizetett 379,2 milliárd forint, csak 100 millió forinttal nagyobb a tavalyinál, ezen belül a családi pótlékra 1,1 milliárd forinttal fizettek többet, 292,8 milliárd forintot.

A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások a 168,5 milliárd forintot tettek ki, ami 36,5 milliárd forinttal (27,7 százalék) magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában.

A költségvetés kamatkiadásai 13,9 milliárd forinttal 1052,6 milliárdra nőttek, a devizakamatok 7,1 milliárd forinttal csökkentek, a forintkamatok viszont 21 milliárddal forinttal nőttek. Miközben a kamatkiadások nőttek, a bevételek csökkentek, ezért 47,2 milliárd forinttal romlott a kamategyenleg, azaz ennyivel emelkedett a költségvetés nettó kamatkiadása.

HOZZÁSZÓLÁSOK