Ez a program emailben elküldi a cikk címét és bevezetőjét, önnek csak a címzett e-mail címét kell megadnia. Pár soros megjegyzést is mellékelhet az üzenethez a "Megjegyzés" rovatban.
A Bírósági Határozatok honlapon megjelent határozatok - akár csak a szóban forgó is - anonimizáltak, így nem tudható, hogy ki fordult a megyei bírósághoz azzal, hogy milyen szám alatt hozott, mikor vált jogerőssé, mikor és hol közzétett végzésekkel jelölte ki az adós társaságok részére felszámolóként az általa amúgy ismert céget.
A bíróság az adatigénylést elutasította azzal, hogy az előtte folyó eljárások iratai nem minősülnek közérdekű adatnak. Az adatigénylésben megjelölt adatokat a Cégközlönyben már amúgy is nyilvánosságra hozta. (Megjegyezzük, hogy az ilyen perek többségét valamely sajtó orgánum szokta kezdeményezni, de nem tudható, hogy ebben az esetben is így volt-e - a szerk.)
Bíróság ellen bíróság
Az adatigénylő nem nyugodott bele az elutasításba, ezért - a bíróság ellen - bírósághoz fordult. Az ügyet a szomszéd megyei bíróság tárgyalta, amely a kért adatok kiadására kötelezte az azt megtagadó bíróságot. Ítéletében kifejtette, hogy a bíróságok kezelésében lévő közérdekű adatok nem szűkíthetők le a gazdálkodásra vonatkozó adatokra, illetve a perekkel kapcsolatos különböző szempontok szerint csoportosított információkra. A konkrét esetben az adatigénykő nem a felek által szolgáltatott iratok, továbbá a felek neve, illetve egyéb személyes adatainak kiadását kérte, így nem helytálló az a hivatkozás, hogy a kért adatokat a polgári eljárási törvény szerint csak az ügy szereplői ismerhetik meg.
Az adatok kiadását megtagadó - most alperesi pozícióba került - bíróság fellebbezett, de a másodfokú bíróság is az adatok kiadását rendelte el. Álláspontja szerint a közölni kért adatok az információs törvénybe foglalt közérdekű adatok voltak, amelyek megismeréséhez való jogot az Alaptörvény is garantálja. Ennek megfelelően a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog alkotmányos alapjog, a kért adatok pedig azért közérdekű adatok, mert a bíróság kezelésében lévő, a bíróság jogszolgáltatási feladatának ellátásával összefüggésben keletkeztek, és nem esnek a személyes adat fogalma alá. A másodfokú - jogerős - ítélet utalt arra a bírói gyakorlatra is, amely szerint az adatkiadás megtagadási lehetőségeit megszorítóan kell értelmezni.
Aztán jött a Kúria felülvizsgálata
Az ügy a Kúriához került felülvizsgálatra, a legfelsőbb bírói fórum a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az adatigénylő keresetét pedig elutasította.
Részlet az indoklásból:
Tanulság?
Mi lehet a tanulság? A felszámoló kijelöléséhez kapcsolódó adatok nem közérdekűek, azokat nem kell kiadniuk a bíróságoknak, de megjelennek a Cégközlönyben, tehát nyilvánosak. Aki pedig ezt tudja és a kezében van a közlöny, az ne pereljen!
(Egy korábban ismertetett jogeset abban nyújthat segítséget, mi történhet akkor, ha tudtán kívül lopott járművet vásárol.)
Rideg szürkeség, rozoga infrastruktúra, tájba simuló UAZ-452 ? nehéz lenne ennél a videónál jobban egy percbe sűríteni Oroszország komor arcát. Akár egy megelevenedett mély szovjet...