A paragrafusok csapdájába esett a magyar bíróság

Mikor és hogyan jelölte ki a felszámolót - ezt az adatot kérte egy meg nem nevezett későbbi felperes a megyei bíróságtól, amely az adat kiadását megtagadta. Az első- és a másodfokú bíróság is kiadásra kötelezte az adatot kezelő bíróságot, míg a Kúria megtagadta a kiadást. A helyzet fonákja, hogy a kért adat megjelent a Cégközlönyben, ami ott volt az adatot igénylőnél. Érdemes így perelni?

Németh Géza, 2017. szeptember 17. vasárnap, 19:15

Fotó: Napi.hu

A Bírósági Határozatok honlapon megjelent határozatok - akár csak a szóban forgó is - anonimizáltak, így nem tudható, hogy ki fordult a megyei bírósághoz azzal, hogy milyen szám alatt hozott, mikor vált jogerőssé, mikor és hol közzétett végzésekkel jelölte ki az adós társaságok részére felszámolóként az általa amúgy ismert céget.

Állami felszámolót kapott a Palóc nagyker

Lakásvásárlás: Felel az ügyvéd a rossz szerződésért

A bíróság az adatigénylést elutasította azzal, hogy az előtte folyó eljárások iratai nem minősülnek közérdekű adatnak. Az adatigénylésben megjelölt adatokat a Cégközlönyben már amúgy is nyilvánosságra hozta. (Megjegyezzük, hogy az ilyen perek többségét valamely sajtó orgánum szokta kezdeményezni, de nem tudható, hogy ebben az esetben is így volt-e - a szerk.)

Bíróság ellen bíróság

Az adatigénylő nem nyugodott bele az elutasításba, ezért - a bíróság ellen - bírósághoz fordult. Az ügyet a szomszéd megyei bíróság tárgyalta, amely a kért adatok kiadására kötelezte az azt megtagadó bíróságot. Ítéletében kifejtette, hogy a bíróságok kezelésében lévő közérdekű adatok nem szűkíthetők le a gazdálkodásra vonatkozó adatokra, illetve a perekkel kapcsolatos különböző szempontok szerint csoportosított információkra. A konkrét esetben az adatigénykő nem a felek által szolgáltatott iratok, továbbá a felek neve, illetve egyéb személyes adatainak kiadását kérte, így nem helytálló az a hivatkozás, hogy a kért adatokat a polgári eljárási törvény szerint csak az ügy szereplői ismerhetik meg.

Az adatok kiadását megtagadó - most alperesi pozícióba került - bíróság fellebbezett, de a másodfokú bíróság is az adatok kiadását rendelte el. Álláspontja szerint a közölni kért adatok az információs törvénybe foglalt közérdekű adatok voltak, amelyek megismeréséhez való jogot az Alaptörvény is garantálja. Ennek megfelelően a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog alkotmányos alapjog, a kért adatok pedig azért közérdekű adatok, mert a bíróság kezelésében lévő, a bíróság jogszolgáltatási feladatának ellátásával összefüggésben keletkeztek, és nem esnek a személyes adat fogalma alá. A másodfokú - jogerős - ítélet utalt arra a bírói gyakorlatra is, amely szerint az adatkiadás megtagadási lehetőségeit megszorítóan kell értelmezni.

Aztán jött a Kúria felülvizsgálata

Az ügy a Kúriához került felülvizsgálatra, a legfelsőbb bírói fórum a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az adatigénylő keresetét pedig elutasította.

Részlet az indoklásból:

Nem vitatható, hogy a bíróságok közfeladatot látnak el, miként az sem, hogy a kiadni kért adatok az alperes igazságszolgáltatási tevékenysége során keletkeztek, továbbá az sem, hogy ezeket az adatokat az alperes ténylegesen kezeli. Helytállóan mutatott rá ugyanakkor a felülvizsgálati kérelem arra, hogy mindez nem jelenti automatikusan az alperes közlési kötelezettségét, az egyedi polgári eljárások adatainak automatikus közérdekű jellegét...Önmagában azért, mert az egyes bírósági eljárásokban keletkeznek az adatok, és a bíróság közfeladatot lát el, még nem következik automatikusan az, hogy ezek az adatok automatikusan közérdekű adatok lennének... A Kúria mérlegelte azt is, hogy a felszámoló szervezetet kijelölő végzések azok releváns adataival együtt megismerhetőek a nyilvános Cégközlönyből is - maga az adatigénylő igazolta azt, hogy ezen közlönyök vonatkozó részének maga is a birtokában van.

Tanulság?

Mi lehet a tanulság? A felszámoló kijelöléséhez kapcsolódó adatok nem közérdekűek, azokat nem kell kiadniuk a bíróságoknak, de megjelennek a Cégközlönyben, tehát nyilvánosak. Aki pedig ezt tudja és a kezében van a közlöny, az ne pereljen!

(Egy korábban ismertetett jogeset abban nyújthat segítséget, mi történhet akkor, ha tudtán kívül lopott járművet vásárol.)