Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Elsősorban a nem konvencionális jegybanki politika miatt voltak félelmek Matolcsy György kinevezése előtt, hiszen még nemzetgazdasági miniszterként azt kifogásolta, hogy az MNB nem élt az általa szorgalmazott, szerinte 16-féle eszközzel. Konkrétumokat Matolcsy nem említett, szakemberek szerint azonban olyanokra gondolhatott, mint például a jegybank állampapír-vásárlása, vállalati kötvények vétele, olcsó forrás juttatása a bankszektornak. Az utóbbi hónapokban az is többször felvetődött, hogy az új MNB-elnök esetleg korlátozná a kéthetes jegybanki betéteket vagy eltörölné a kamatfizetést a pénzintézetek kötelező tartalékrátája után.

A régióban körülnézve az látható, hogy egyik ország jegybankja sem élt eddig merőben más eszközökkel, mint a Simor András vezette MNB. Alapvetően mindenütt a nyíltpiaci akciók, a kamatmeghatározás és a kötelező tartalékolás adják a monetáris politika fő eszközeit, ezt látjuk a cseh, illetve a lengyel jegybanknál is. A nyíltpiaci eljárások általában a bankrendszer likviditásának javítását szolgálják, ezekkel az MNB is élt az elmúlt években, akárcsak a devizacsere (swap) ügyletekkel.

A magyar jegybank vezetésének leginkább azt hánytorgatták fel, hogy nem vett állampapírokat, vállalati kötvényeket és jelzálogleveleket. Utóbbival próbálkozott 2008-ban a jegybank, de annyira nem volt érdeklődés, hogy hamar fel kellett függeszteni a jelzálogtendereket. A vállalati kötvénypiac mérete Magyarországon olyan kicsi, hogy a szakemberek szerint az MNB ha akarna se tudna ott jelentős élénkítést elérni. Direkt kötvényvásárlásra a régióban se volt példa évek óta: Csehországban és Lengyelországban ez szóba sem került, míg a román jegybank utoljára a válság kitörésekor hirdetett kötvényvásárlási aukciót, ám akkor sem volt érdeklődés.

Az új eszközökkel kapcsolatban a legnagyobb félelem az, hogy a Matolcsy György vezette jegybank a devizatartalék egy részének terhére veti majd be őket. A régióban a 34,4 milliárd eurós magyar tartalék nem számít kirívóan alacsonynak, de kifejezetten magasnak sem. Így ha nem akarunk a környező országokkal szemben hátrányba kerülni megítélésünk miatt, akkor sokat nem lehet szabadon elkölteni ebből. A Magyarországhoz hasonló lakosságú Csehországnak vagy a több mint kétszer nagyobb Romániának a magyarnál kevesebb a devizatartaléka, a négyszerte nagyobb Lengyelországnak természetesen a devizatartaléka is tetemesebb.

Devizatartalékok a régióban
(milliárd euró)
Románia32,2
Csehország33,8
Magyarország34,4
Lengyelország79,64
Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés