Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A 2009. januári feldolgozóipari konjunktúrateszt közérzet-indikátorai és reálfolyamat-mutatói általános visszaesést tükröznek és jeleznek előre. A rendelésállomány, a kapacitáskihasználás, a termelési prognózis mutatószámai negatív rekordot jelentenek, a kereslethiány rendkívül gyakori, a belföldi és a külpiaci értékesítési kilátások értékelése kiemelkedően pesszimista. A barométer és a bizalmi index is negatív csúcsra süllyedt.

Mindezek alapján a feldolgozóipar teljesítménye 2009 első felében várhatóan visszaesik, a csökkenés mértéke - tekintettel az exportpiacok kétharmados súlyára az értékesítésben - rendkívül nagymértékben függ az európai recesszió, jelenleg igen bizonytalanul megítélhető mélységétől.

A vállalkozások helyzete az áprilisi felmérés óta drasztikusan rosszabbodott, a tendenciajelző szaldó értéke januárban negatív rekordot döntött. A vállalkozások saját helyzetük rövid távú változását illetően is rendkívül pesszimisták. A két közérzet mutatót szintetizáló konjunktúra-barométer április óta zuhan; januárban októberhez képest - százas skálán - 9 ponttal esett.

A bizalmi index (a termelési kilátások, a rendelésállomány és a késztermék-készletek szaldójának átlaga) ugyancsak csökkent (októberhez képest 6 pont). A bizalmi index tényezői közül a rövid távú termelési prognózis április óta negyedévről negyedévre zuhant - a januári prognózis esése (-20 százalékpontról -29 százalékpontra) a júliusihoz és az októberihez viszonyítva már szerény volt. Negatív termelési várakozások korábban a rendszerváltást követően fordultak elő, értékük azonban a januárinál kedvezőbb volt. A késztermék-készletek szaldóval mért szintje - egyetlen pozitív fejleményként - az elmúlt hónapokban néhány százalékponttal csökkent. A rendelésállomány-helyzet viszont tovább romlott, a csaknem hatvan pontos negatív szaldó 1987 óta a legkedvezőtlenebb.

Az összes értékesítésre vonatkozó vállalati prognózisok a nagyon kedvezőtlen októberihez képest is jelentősen romlottak. Az értékesítés-csökkenéssel számolók aránya az utóbbi hónapokban mind a belföldi, mind a külföldi értékesítés esetében erőteljesen növekedett, az utóbbi - és az exportálók termelési várakozása és rendelésállománya - az export csökkenését valószínűsíti az első félévben.

A kereslet januárban a vállalkozások háromnegyedének termékei iránt elégtelen volt: a belföldi kereslethiány az összes válaszadó 70 százalékának, a külföldi az exportáló vállalkozások 80 százalékának termelését fogta vissza. Ahogyan várható volt, a rendkívül magas októberi szinten maradt a bizonytalan gazdasági környezet említettsége (66 százalék) és nem csökkent a finanszírozási nehézségeké sem (40 százalék), ugyanakkor a termelés zsugorodásával párhuzamosan egyre kevesebb cég említette a szakképzett munkaerő hiányát mint termelésbővítési korlátot (júliusban 39 százalék, októberben 21 százalék, januárban 14 százalék).

A vállalkozások - tekintettel a visszaesést jelző termelési és értékesítési prognózisokra - hazai és importforrásból egyaránt nagymértékben csökkentették a következő hat hónapra vonatkozó beszerzési terveiket.

A vállalkozások meghatározó kapacitásainak kihasználtsága, amely áprilisban és júliusban kifejezetten magas volt, októberben zuhant. Januárban a meredek csökkenés folytatódott, a kihasználtság 65 százalék körülire apadt. A kapacitás-kihasználtság következő 12 hónapra vonatkozó prognózisa januárban a már borúlátó októberinél is sokkal kedvezőtlenebb.

A januári előrejelzés alapján a feldolgozóipari vállalkozások létszámának csökkenése a következő öt-hat hónapban is folytatódik.
A magyar gazdaság helyzete a vállalati menedzserek megítélése szerint október óta is jelentősen romlott, és a vélemények a rövid távú makrogazdasági kilátásokat illetően is sokkal pesszimistábbak.