A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Ennek kapcsán a hazai sportszponzorációs támogatás mindig is személyfüggő lesz: vállalatok sportszerető vezetőinek elhivatottságán múlik majd a komolyabb támogatás. Ahhoz, hogy profibb legyen a sport és az üzlet kapcsolata, a sportszervezeteknek is sokkal többet kell dolgozniuk. Berkes Péter, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának adjunktusa szerint ma az egyesületek, de még a szövetségek sem alkalmaznak szakembereket a támogatók kiszolgálására, márpedig manapság már nem elég kifeszíteni a támogató molinóját a stadionban, olyan eseményeket, megjelenéseket kell szervezni, amely eléri a támogató vásárlóközönségét is. Beszédes adat, hogy ma sem a támogatók, sem a támogatottak oldaláról nincs igény arra, hogy mérjék a támogatás hatékonyságát.

A rendszerváltás óta az állam magára hagyta a sportot, ennek következtében a sportinfrastruktúra alaposan leromlott, a technikai és személyi feltételek hiánya számos sportág létét veszélyezteti. A jelenlegi kormányzat az állami sporttámogatás MOB-nál történő koncentrálásával és főleg a társasági adókedvezmény rendszerével alapvetően új alapra helyezte a sportfinanszírozást. Elhangzott: az adókedvezmény révén 40 milliárd forintnyi új forrás érkezhet a magyar sportba, aminek következtében létesítmények újulhatnak meg. Ahol a pályafelújítási program, illetve az utánpótláscsapatok versenyzési feltételeinek támogatása komplex rendszerben működik, ott remélhetően az élvonalbeli labdarúgás is sokat erősödhet néhány év alatt − mondta Tarsoly Csaba, a Győri ETO FC elnöke, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi tagja.

Szalay Ferenc, a Magyar Országgyűlés sport és turizmus bizottságának elnöke szerint valóban komoly előrelépést jelent az adókedvezmény rendszere, ám az első év tapasztalatai után már látható, hogy a rendszer korrekcióra szorul.